Világgazdaság Online

A válságból kiutat kereső közgazdászok mélyreható átalakulást sürgetnek a tudományos alapokban is. Általános következtetésként azt lehet megállapítani a jelenleg regnáló közgazdasági elméletekről, hogy a válságot nem voltak képesek előre jelezni – jelentette ki Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a CEU által rendezett nemzetközi konferencia keretében. Ami szerinte még rosszabb, hogy a modellek azt sugallták, piaci buborékok nem is létezhetnek többé, mivel a piacok hatékonyak és stabilak. Ezzel szemben a 2008-ban kialakult globális válság éppen ilyen, hitel- és ingatlanpiaci buborékokból adódott. A munkanélküliség kialakulásáról is azt feltételezték, hogy csak a bérek merevsége miatt lehetséges.
Az elméleti előfeltevések rosszak voltak, a piaci buborékokról pedig azt tartották, hogy csak akkor azonosíthatók, ha már kidurrantak. A valóságban azonban a kapitalizmus elválaszthatatlan volt mindig is a válságoktól – mondta Stiglitz, aki egyébként tagja az INET nevű, új közgazdasági gondolkodásra létrejött amerikai intézetnek, amelyet Soros György alapított tavaly ősszel. Emellett abban a bizottságban is részt vesz a Columbia Egyetem professzora, amely a gazdasági mérőszámok megújításán dolgozik.
A közgazdász kritizálta az inflációs célkitűzés modelljét, mivel abból kihagyták a nyersanyagok árait, azt külső tényezőként tekintették, ami áttételesen azt okozta, hogy az infláció a pénzpiacok stabilitása mellett végül másodlagossá vált. Ezzel az alacsony infláció biztosítása ütközött a növekedést támogató gazdaságpolitikával. A pénzügyi rendszer viszont magasabb kockázatvállalásra ösztönzött azáltal, hogy bizonyos externáliák, azaz harmadik félnél jelentkező költségelemek nem jelentek meg a gazdasági szereplők számára. Ennek klasszikus esete volt a „túl nagy, hogy elbukjon” jelenség, amivel a kockázatvállalás költségeit az adófizetőkre hárították a pénzintézetek. A kialakult, származtatott eszközökön alapuló pénzügyi rendszer pedig egyre érzékenyebb a válságokra.
Ha felelősségre vonásra kerül a sor, bevett válasz a felügyeletek részéről: nem volt elegendő hatáskörük, hogy a buborék felfúvódását megakadályozzák. Stiglitz szerint a valóságban kaphattak volna nagyobb mozgásteret is, de az a közgazdasági alapelvek, például a piacok hatékonyságát megkérdőjelező lépés lett volna, ezért meg sem próbáltak ilyet. Új feltételrendszert kell kialakítani, és a közgazdász azt valószínűsíti, hogy a mikroökonómiai oldalról építkező (az egyes gazdasági szereplők viselkedéséből kiinduló) modellek lesznek a sikeresebbek a jövőben.
A budapesti Közép-európai Egyetem által szervezett konferencia, amelynek keretében az elismert közgazdász is felszólalt, holnapig tart, és egy sor neves szakember vesz rajta részt. A válság okozta kihívásokra keresik a választ a tudomány eszközével, mivel a szakma is tudja, hogy a jövőbeni folyamatok pontosabb ismerete nélkül az újonnan kialakítandó intézményrendszer sem lehet majd hatékony, vagyis nem tudja megakadályozni, hogy az elmúlt években látottakhoz hasonlóan mély válságok kialakuljanak. BD