Világgazdaság Online

Részben a belső piac méretével magyarázza Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár, hogy Magyarország nem került be a transznacionális vállalatok által legvonzóbb befektetési terepnek tartott országok húszas listájára. Az UNCTAD felmérésében a toplista elején a világ legnagyobb országai állnak: Kína, India, Brazília, az Egyesült Államok és Oroszország. A versenytársak közül még Lengyelország van a listán, de az is „csak” a 12. Ami viszont nem felmérés, hanem személyes tapasztalat: a nemzetgazdasági tárca államtitkára az elmúlt három hónapban folyamatosan tárgyalt befektetőkkel, s mint lapunknak elmondta, az érdeklődés folyamatos, s több projekt közvetlenül megegyezés előtt van már.
Az ENSZ-szervezet felméréséből pedig az derül ki, hogy a transznacionális vállalatok egyre optimistábban szemlélik a globális befektetési környezetet s saját kilátásaikat. A korábbinál erőteljesebb a befektetési hajlandóságuk mind az idei évre, mind pedig az elkövetkező két esztendőre vonatkoztatva. 236 transznacionális vállalatot és 116 befektetésösztönzéssel foglalkozó ügynökséget faggattak ki.
A felmérés azonban nem tudja kiszűrni, illetve kompenzálni a lakosság számának hozzájárulását a vonzerőhöz, így Magyarország számára tízmilliós belső
piaca, illetve az egy főre jutó GDP viszonylag alacsony szintje hátrány, azaz a lista nem mutat relatív befektetési preferenciát – kommentálta a Világgazdaságnak Becsey Zsolt. A tényleges támpont majd az lesz, ha látjuk a valós adatokat, azt, hogy milyen volt két éve, tavaly, és milyen lesz az idén, illetve jövőre a beáramlás.
Az első fél évre még nem állnak rendelkezésre adatok (majd október végén esedékes az első féléves folyó fizetési mérleg), azaz egyelőre csak a folyó tárgyalásokból lehet kiolvasni trendeket – húzta alá. Az biztató, hogy még nyáron is kimagasló volt az érdeklődés mind európai, mind pedig távol-keleti potenciális befektetők részéről. Jó az is, hogy többnyire olyan ipari beruházásokat tartalmazó projektekről tárgyalnak, amelyeket nem lehet egyik percről a másikra kivonni az országból. De nem csak ipari projektek jönnek szóba, vannak kutatás-fejlesztési tervek vagy akár élelmiszer-technológiaiak is. Sőt, van egy-két olyan ügylet, ahol már közel van a megegyezés – mondta az államtitkár –, aki mindebből és a tárgyalásain elhangzottakból azt szűri le, hogy hosszú távú optimizmus mutatkozik Magyarországgal szemben. A projektek között van néhány igen nagy volumenű, s több közülük komplex – egyedi kormánydöntéssel odaítélt – állami támogatást is kaphat.
Ami pedig a globális helyzetet illeti: a transznacionális vállalatok javuló közérzetét jelzi, hogy az idén a válaszadóknak már csak a 36 százaléka nyilatkozott pesszimistán az idei év várható folyamatairól, szemben a tavalyi 47 százalékos aránnyal. Még ennél is markánsabban javult a megkérdezettek véleménye 2011-gyel és 2012-vel kapcsolatban. A jövő évre már 62 százalék látja optimistán a folyamatokat.
A felmérés még egy fontos jelenségre is rávilágít: a válság kevésbé hatott rombolóan a külföldi működőtőke-áramlásra, mint azt korábban gondolták. Ugyan a válság hónapjaiban az ilyen beruházásokra szánt költségvetést megkurtították, ám tömegesen nem váltak meg a cégek külföldi érdekeltségeiktől. Ezzel együtt is markáns változást hozott a globális krízis: némileg átalakította a transznacionális vállalatok befektetési célpontjait, mégpedig az átmeneti gazdaságok és a fejlődő világ javára. A 15 legvonzóbb befektetési helyszín közül kilenc ezek közül kerül ki – ám hazánk nincs közöttük. Ezek a gazdaságok jellemzően kisebb vérveszteséggel vészelték át a globális válságot, és ők húzzák a világgazdaságot a kilábalásban is. Ennek megfelelően ezek az országok kiemelkedően fontos szerepet játszanak a transznacionális vállalatok stratégiájában.
Érdekes, hogy a válaszadók 43 százaléka a tavalyihoz képest az idén növeli a külföldi beruházásokra szánt költségvetését. Durván 58 százalékuk pedig további bővítést helyezett kilátásba a jövő és a rákövetkező évre.
Az UNCTAD idei előrejelzése szerint egyébként a világgazdaság egésze 3 százalék körül nőhet, jövőre az ütem némileg gyorsulhat, s 3,2 százalékos lehet. A globális FDI-áramlás értékét 1300 és 1500 milliárd dollár közé prognosztizálják a jövő évre az ENSZ szakosított szervezetének elemzői, akik szerint jövőre 1600– 2000 milliárdra nőhet ez az összeg. A növekedés motorját a határokon átnyúló vállalati felvásárlások és összeolvadások adják, s kisebb rész köszönhető majd a zöldmezős beruházásoknak.