Világgazdaság Online

A nyugdíjrendszer, az adórendszer és a költségvetési gazdálkodás alapvető szabályait meghatározó stabilitási törvény tervéről Orbán Viktor miniszterelnök egy május végi tévéinterjúban beszélt először, jelezve, hogy elkészítését magára osztotta.

A végül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte, a parlament honlapján olvasható indítvány szerint az szja adókulcsa 2013. január 1-jétől, a társasági adóé pedig 2015. január 1-jétől kötelezően egységes. A javaslat hangsúlyozza, hogy a családi kedvezmény gyermekenkénti mértékét a gyermekszámtól függően eltérően kell megállapítani, azzal, hogy magasabb mértékű családi kedvezményt három vagy több gyermek nevelése, gondozása esetén kell nyújtani. A családi kedvezmény gyermekenkénti mértéke nem lehetne alacsonyabb az előző évre megállapított mértéknél.

Az előterjesztés kimondja, hogy az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság a nyugdíjjárulékon alapul, hogy az állam garantálja a nyugdíjak kifizetését, illetve hogy azok reálértékét biztosítani kell. Az indítvány értelmében öregségi nyugdíj és hozzátartozói nyugellátás állapítható meg, az előbbi - a negyven év szolgálati viszonnyal rendelkező nők kivételével - csak a nyugdíjkorhatár betöltésével.

Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap garantálja, az alap bevételeit a nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik - olvasható. A javaslat ugyanakkor az öngondoskodás érvényre juttatása érdekében lehetőséget ad a tagok önkéntes részvételén alapuló kiegészítő pénztárak működésére.

A kabinet javaslatot tesz arra is, hogy a 2016-os költségvetés elkészítésénél kelljen először alkalmazni azt az államadósság-csökkentési szabályt, amelyet a mostani előterjesztés rögzítene.

Török Gábor, a Vision Politics igazgatója blogján úgy fogalmaz: „Vitathatatlan, hogy a most Matolcsy György által benyújtott T/5130-as törvényjavaslat egy pillanat alatt veri szét a korábbi kommunikációt, s tulajdonképpen az államadósság elleni villámháború elvesztéseként értelmezhető”.

Az indítvány szerint az államadósság tervezett értékének - az előző évhez viszonyított - növekedési üteme 2016-tól nem haladhatja meg a költségvetésben meghatározott várható infláció és a bruttó hazai termék várható reálnövekedési üteme felének a különbségét. Matolcsy György indoklása szerint ez egy éves szinten vett gazdasági visszaesés esetén átmenetileg magasabb államadósságot, és ezáltal átmenetileg növekvő államadósság-mutatót eredményezhet, míg "jó időkben" szigorúbb feltételeket szab. A rendelkezés 2015-ös hatálybalépéséig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kellene tervezni a költségvetést az adósságráta csökkenésének biztosítása érdekében.

A javaslat az államadósság tervezett értékének meghatározásáról szóló passzusában utal a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényre. Ez ugyan kimondja, hogy az Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetést, amellyel az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét, ám hozzáteszi, hogy amíg az államadósság meghaladja ezt az értékét, a parlament csak olyan büdzsét fogadhat el, amely az adósság a GDP-hez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. E rendelkezésektől csak különleges jogrend idején vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése miatt - az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben - lehet eltérni.

A stabilitási törvényjavaslat szerint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaeséseként kell értelmezni minden olyan esetet, amikor az éves bruttó hazai termék reálértéke csökken.

Előírnák továbbá, hogy az adósságcsökkentési szabály teljesülését negyedévente vizsgálni kell, és ha a kormány eltérést talál, akkor kezdeményezi a költségvetés módosítását. Az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos árfolyamon kell figyelembe venni.

Szigorítanák az önkormányzati hitelfelvételt is, így a helyhatóságok a jövőben működési célra csak likvid hitelt vehetnének fel, a fejlesztési célú kölcsönfelvételhez pedig több feltételt is teljesíteniük kellene.

Török Gábor szerint „ez a javaslat, ebben a formában, mindenfajta előzetes magyarázat, értelmezés nélkül nem más, mint a második Orbán-kormány azonnali fegyverletétele a saját maga által indított háborúban”.

Hozzátette, ha valóban 2016-ra tolja el a kormány az adósságcsökkentési klauzula hatálybalépést, akkor teljesen értelmetlen, sőt egyenesen kontraproduktív tevékenységnek látszik majd az az erőfeszítés, amelyet a kormány az államadósság elleni küzdelem kommunikációjára fordított.

„Itt nem kellett kapkodni, mint az IMF-politika megváltoztatása kapcsán, lett volna idő arra, hogy ne ebből a javaslatból és az erre adott reakciókból értesüljön először a közvélemény a tervek átírásáról” – mutatott rá.

Rendelkezik a javaslat a Költségvetési Tanács szervezetéről és működéséről is. Eszerint ha a tanács megtagadja az előzetes hozzájárulást a költségvetéshez, a parlament szakbizottsága módosító javaslatot készít, amely valamely korábban már megszavazott módosító indítvánnyal érintett törvényi rész megváltoztatását, újbóli megállapítását is tartalmazhatja, mivel a módosítók tárgyalása során esetleg megbomló adósságcél újbóli helyreállítása csak így biztosítható.

A Ház a büdzsé fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány vagy többlet mértékéről azt követően hozhat határozatot, hogy a Költségvetési Tanács a költségvetés elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását eredetileg vagy a költségvetési bizottság által készített módosító indítvány elfogadásától függően megadta, továbbá - utóbbi esetben - a szakbizottság módosító indítványát a parlament megszavazta.

Az indítvány kimondja egyebek mellett azt is, hogy ha egy törvényjavaslat megváltoztatná a büdzsé bevételeinek és kiadásainak főösszegét, növelné a költségvetési hiány mértékét, akkor az csak a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása alapján bocsátható zárószavazásra.

A szabályozás szerint a tanács emellett negyedévente véleményt mondana a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos bármely kérdésről is. A törvényjavaslat szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelhet fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.

A fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó törvényt csak az év első napján lehet majd hatályba léptetni, s azt a hatálybalépés előtt legalább hatvan nappal ki kell hirdetni, míg az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt fél évvel korábban.

Nem kell azonban alkalmazni e szabályokat, ha a fizetési kötelezettséget az Európai Unió döntésének való megfelelés miatt állapítják meg, ha a jogszabály hatálybalépéséhez az unió valamely szervének jóváhagyása szükséges, illetve ha a törvényt a parlamenti választások évében alkotják meg. Előbbi esetben a törvény kihirdetése és hatályba lépése között 60, az utóbbiban 45 napnak kell eltelnie. Nem kell alkalmazni a fent említett határidőszabályokat akkor sem, ha az Alkotmánybíróság (Ab) vagy az európai uniós bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül. Erre az esetre az új alaptörvény átmeneti rendelkezései azt tartalmazzák, hogy e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani.

Az államadósság-csökkenés veszélybe sodródását megakadályozó költségvetés-módosítási javaslat esetében lehetőséget adna azonban az indítvány arra, hogy a fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó törvény, valamint az új fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között csak legalább 30 napnak kelljen eltelnie.

Az adókötelezettségek hatálybalépéséről szóló rendelkezésektől csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén - a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben - lehetne eltérni.