Világgazdaság Online

A magyar gazdaság előtt a növekedés jelenti a legnagyobb kihívást - mondta Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviseletének vezetője.

Úgy vélte, mind rövid-, mind közép, mind hosszú távon gondot jelent a növekedés. Hozzátette, hogy Magyarország rendre a térségbeli növekedési átlag alatt teljesít, a kivitel jelenti a növekedés egyetlen forrását, ráadásul a belső fogyasztás és a beruházás is gyenge.

Iryna Ivaschenko emlékeztetett: az IMF az idei évben 0,3 százalékos magyar GDP-növekedésre számít. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a szervezet ronthat ezen a prognózison, mivel az kedvező euróövezeti forgatókönyv alapján született.

A magyar gazdaságpolitikának a stabilitásra és a növekedésre kell összpontosítania - mondta Iryna Ivaschenko.

A szakember szerint a megfelelő kiigazítás segíthet a fenntartható költségvetési politika kialakításában és a növekedés beindításában. Hangsúlyozta: a költségvetés bevételi és kiadási oldalait érintő intézkedések megfelelő összetétele szükséges ahhoz, hogy a kiigazítás ne fékezze túlságosan a gazdasági növekedést.

Iryna Ivaschenko szerint javítani kell Magyarország befektetői megítélésén, így lépések szükségesek a különadók kivonása, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának növelése, illetve a magánjogi szerződések szentségének biztosítása érdekében.

Magyarországnak konkrét lépeseket kell tennie a tárgyalásokhoz – mondta az IMF magyarországi képviselője.

A Malév összeomlásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Ivacsenko elmondta, az IMF önmagában nem ellenzi azt, hogy közlekedési cégek állami tulajdonban legyenek, ezek működtetésének hatékonysága azonban jelentős hatással van az országok költségvetésének állapotára. Mindazonáltal az IMF nem ad tanácsot a közösségi közlekedési vállalatok átszervezésével kapcsolatban, ez a kormány felelőssége.

A monetáris politikát az IMF magyarországi képviselője megfelelően óvatosnak nevezte.

A Nemzetközi Valutaalap által  a térségbeli államoknak nyújtott pénzügyi támogatás a szükséges átalakítások végrehajtását segíti - mondta Iryna Ivaschenko.

A szakember kifejtette: Magyarország 2008-ban az európai államok közül elsőként részesült a jelenlegi válságban pénzügyi támogatásban. A közel 12 milliárd eurós készenléti megállapodásból 9 milliárd eurót hívott le Magyarország  - tette hozzá.

Iryna Ivaschenko elmondta: az IMF támogatásában részesült kelet-közép-európai államok előtt nem volt könnyű feladat, de a végrehajtott kiigazításokkal sikerült elkerülni a fizetőeszközök jelentős leértékelését, a nagy államcsődöket, a bankválságokat. Vélhetően nagyobb növekedést is értek el ezek az országok – tette hozzá. 

A kelet-közép-európai térség különösen ki van téve a bankok tőkekivonásának és az eszközleépítésnek. Hozzátette, hogy a tőkekivonás és a hitelállomány csökkentése nincs túl jó hatással a rövid távú gazdasági növekedésre.

Ivaschenko elmondta: a határokon átívelő térségbeli bankok elsősorban a szabályozás miatt építik le eszközállományukat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a válságkezelésben a térség még nem végezte el valamennyi munkáját. Úgy fogalmazott: „a térség még nincs abban a szakaszban, amikor azt lehet mondani, hogy elvégeztünk minden takarítást, és készen állunk a továbblépésre”.