Világgazdaság Online

A magyar munkavállalók mobilitási kedve az átlagosnál valamivel alacsonyabb, 15 százalékuk mutat nagy érdeklődést egy ilyen ajánlat hallatán. Leginkább egyébként  Mexikó (34 százalék), Brazília (32 százalék), Oroszország (31 százalék), Törökország (31 százalék) és India (28 százalék) polgárai vállalnának külföldön munkát ezekkel a feltételekkel. A külföldi munkavállalást főképpen az motiválná, ha az ilyen tervekkel rendelkezők két év elteltével garantáltan visszatérhetnének a jelenlegi pozíciójukba – 35 százaléknyian szívesebben vállalkoznának a váltásra.

Az is ösztönözne, ha egytizeddel nagyobb bérezést (31 százalék), hazalátogatásra szóló repülőjegyet (30 százalék), fizetett nyelvtanfolyamot (29 százalék) kapnának a máshol dolgozni kívánók.  A magyarok körében is a korábbi állásba való biztos visszatérés növelné leginkább a migrációs kedvet (41 százalék), míg a második legerősebb ösztönző erő, ha nyelvtanfolyamot is fizetnének (34 százalék). Általában az alacsony jövedelműek (32 százalék), a kevésbé iskolázottak (31 százalék), a 35 év alattiak (30 százalék), a magasabb pozíciójú döntéshozók (29 százalék) és a férfiak (29 százalék) kerekednének fel, hogy más országban keressenek munkát.

A magyarok körében viszont nincsenek ilyen jellegzetességek, az egyes társadalmi csoportokban a 15 százalékos összátlagtól alig eltérő a mobilitási kedvet mutatók aránya - ezek a legfontosabb megállításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az Ipsos csoport végzett a  Canadian Employee Relocation Council megbízásából, 24 országban.
 
24 ország polgárait kérték meg arra, hogy mérlegeljék egy két-három évre szóló, három-öt óra repülőútnyi távolságban lévő, teljes munkaidejű, minimum 10 százalékos fizetésemeléssel járó külföldi állás lehetőségét.
 

Tízből ketten komolyan fontolóra vennék, hárman meggondolnák, negyednyien nem igazán, további negyednyien egyáltalán nem mérlegelnék a váltást. Leginkább a mexikói munkavállalókat motiválná egy ilyen lehetőség, minthogy a teljes tábor harmada válaszolta, hogy nagyon szívesen élne egy ilyen lehetőséggel. Őket Brazília, Oroszország, Törökország, India és Szaúd-Arábia dolgozói követik.
 
Általánosságban elmondható, hogy azok, akik nagyon szívesen elvállalnának egy ilyen munkát, alacsony jövedelműek (32 százalék), kevésbé iskolázottak (31 százalék), 35 év alattiak (30 százalék), magasabb pozíciójú döntéshozók (29 százalék) és férfiak (29 százalék).
 karrierjében kései lenne a váltás, míg másik 13 százalék nem mozdítaná el a gyermekeit az iskolából, s a barátaik mellől.