Világgazdaság Online

Nem kaphatnának pénzügyi mentőövet azok az eurózóna-tagországok, amelyek nem tartják be a tervek szerint tavasszal aláírandó fiskális paktum szigorú költségvetési politikára vonatkozó előírásait. Ezt tartalmazza az a tervezet, amit a hétfői EU-csúcson vitatnak majd meg a tagországok állam- és kormányfői.

Emellett a tervezetben szerepel az is, hogy az Európai Bíróság akár a GDP 0,1 százalékát kitevő bírságot vethet ki arra az eurózóna-tagra, amely nem alkalmazza megfelelően a fiskális paktum azon előírását, miszerint a strukturális hiány nem haladhatja meg a GDP 0,5 százalékát. A bírságot az adott tagállamnak az eurózóna idén nyáron felálló állandó válságalapjába, az Európai Stabilitási Mechanizmusba (ESM) kellene befizetni.

Az eurózónán kívüli EU-tagállamoknak, így Magyarországnak a fiskális paktumhoz való csatlakozás esetén is csak akkor kell majd végrehajtaniuk a leendő kormányközi szerződésben foglalt szigorú költségvetési előírásokat, amikor belépnek a valutaövezetbe. A szerződésben nem szerepel majd közvetlen utalás az adóharmonizációra sem. Orbán Viktor éppen e két utóbbi kérdésre hivatkozva mondta azt az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalása után, hogy majd azt javasolja az Országgyűlés illetékes bizottságának: Magyarország csatlakozzon a fiskális paktumhoz. Mint ismert, a decemberi EU-csúcson a kormányfő azt mondta, hogy a paktumhoz való csatlakozás ügyében az Országgyűlésnek kell kimondania végső szót, mert az közvetlenül érinti a szuverenitást. Tavaly év elején pedig hazánk azért nem csatlakozott az európlusz-paktumhoz, mert az a társaságiadó-alap harmonizálását tűzte ki célul, miközben Magyarország a kormányfő megfogalmazása szerint az adóversenyben érdekelt.

A hétfői uniós csúcson várhatóan megvitatják az állam- és kormányfők azt a német-francia javaslatot is, amely az uniós fejlesztési források kihelyezésének átalakítását tartalmazza a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő eurózóna-tagállamokban. A tervezet szerint a regionális alapokból érkező fel nem használt uniós források 25 százalékát átirányítanák egy speciális, a növekedést és a versenyképességet szolgáló alapba azokban a tagállamokban, amelyek uniós mentőcsomagban részesültek, vagy súlyos gazdasági nehézségekkel küzdenek. Ezen források felhasználását így nem a nemzeti hatóságok, hanem az Európai Fejlesztési Bankkal együttműködve az Európai Bizottság felügyelné. Az alap forrásait meghatározott célokra költenék el, például kkv-k, illetve innovációs projektek támogatására lehetőleg már idén.

Emellett a tervezet felülvizsgálná az adott országok hosszú távú fejlesztési programjait, hogy azok minél inkább segítsék elő a növekedés és a foglalkoztatás bővülését. A tervezet emellett felgyorsítaná az uniós források kifizetését is. A javaslatok várhatóan szerepelnek majd a március 1-2-i EU-csúcs napirendjén is. Utóbbi találkozót kimondottan a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülését célzó kezdeményezéseknek szentelik.