Világgazdaság Online

– Meglehetősen kemény kritikát kapott most a magyar adórendszer az IMF-től. Voltak álmatlan éjszakái emiatt?
– Mi azért már többször beszéltünk velük korábban is, a véleményük egy része ismert volt számomra. Még nem látom azonban, pontosan mivel kapcsolatban van kifogásuk. Úgy vélem, nem látják át még teljesen az új, arányos egykulcsos rendszert, számos pontot érdemes lenne alaposabban elemezni.

– A regresszivitás felé való elmozdulást, a bonyolultságot, az ezek miatti versenyképességi hátrányt mind említették. Ezekre reagáltak már? Védték az álláspontjukat?
– Amikor korábban tárgyaltunk velük, ezek a kérdések csak általánosságban fogalmazódtak meg. A regresszivitás miatti bírálattal egyáltalán nem értünk egyet, hiszen az adórendszernek egyetlen elemében van csak ez, a munkavállaló által fizetett nyugdíjpénztári járuléknál. Több uniós államban van viszont munkaadói tb-plafon, az meg nálunk nincs. Az átmeneti időszak kompenzációs rendszere valóban újszerű, de összességében a változtatások a versenyképességet erősíteni fogják.

– Egy pillanatra felejtsük el, hogy létezik az IMF. Ha ezt megtesszük, mennyire van kész a magyar adórendszer? Tavaly szinte hetente változtak a szabályok.
– 2013-ra a rendszer kikristályosodik. Reményeim szerint addigra ezt egy új szja-törvény is megerősíti.
– Kétharmados?
–Nem, a kétharmados része benne van a stabilitási törvényben. Ennek része az is, hogy adótörvényt csak adótörvényben módosíthatunk. Új irány lehet a kkv-szektor adóztatásának egyszerűsítése, de összességében az idén már sokkal kevesebb változásra kell számítani.

– Akkor tehát lesz?
– Nem tervezünk drasztikus változást, a kicsiket pedig egyeztetjük a piaccal.

– Akkor most hozzuk be a képbe az IMF-et. Hogy látják, mennyire lehet a tárgyalások része az adórendszer?
– Úgy vélem, az IMF alapvetően a költségvetési tervezés egészéről alkot majd véleményt, nem konkrét jogszabály-változtatási igényeket fogalmaz meg. Nem zárom ki, hogy az adórendszerről is tárgyalunk, de nem tartom valószínűnek az szja megváltoztatását, mivel az fontos eleme a gazdaságpolitikánknak, a szerény, de biztató eredményei már látszanak.

– Mire gondol? A fogyasztás stagnál, 400 milliárdot viszont kiengedtek az adórendszerből.
– Ami a fogyasztást illeti, inkább azt kellene vizsgálni, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is megtartottuk a szintet. 2011-ben a tervezettnél 60 milliárddal több szja- és járulékbevétel folyt be. Úgyhogy szigorúan fiskálisan nézve az új szja-rendszer jól tervezhető, stabil és a tervezetthez képest pluszbevételt hozott. A bérek nőttek, és a versenyszektor foglalkoztatottsága is.
– Mit szól ahhoz, hogy a sajtó egy része enyhe gúnnyal tette szóvá, hogy a miniszter szerint még a gyermekvállalási kedvet is növelte az egykulcsos adó?
– Tavaly júniustól biztató trend kezd kialakulni, hiszen minden ezt követő hónapban több gyermek született, mint az előző év azonos időszakában. Közgazdaságilag talán jogos feltételezni, hogy a gyermekvállalásnál a jövedelmet is figyelembe veszik az érintettek. A családoknál 2011-ben mintegy 155 milliárd forinttal több jövedelem maradt, és ez a kedvezmény a jövőben is megmarad, vagy növekszik.

– Az IMF az adórendszer versenyképességét, illetve annak hiányát is szóvá tette.
– A második kulcs megszüntetése egyértelműen versenyképességet javító lépés. Olcsóbbá teszi a magas hozzáadott értéket képviselő munkavállalók foglalkoztatását.

– Ha egy cég egy gyárat ide akar hozni, nem a munkások bérére koncentrál? A drasztikus minimálbér-emelésre?
– Nyilván iparág- és helyzetfüggő, mi befolyásolja egy cég letelepedését. Egy vállalat egészét vizsgálva nagyon sokat számíthat ez a változás. Néha többet, mint az alacsony jövedelműek adószintje. Továbbá a bérkompenzáció rendszerét pont azért vezettük be, hogy a valóban alacsony jövedelműek foglalkoztatását segítsük.

– Kissé bonyolult módon.
– A kompenzáció ideiglenes. Igyekeztük egyszerűvé tenni, hiszen adóból vonható le, nem kell az államtól kérni, belső kalkulációkkal elvégezhető. Az irányt jónak gondolom, az adminisztrációs teher pedig vállalható. Az adójóváírás intézménye egyébként nem ördögtől való, de a speciális magyar jövedelmi viszonyok miatt túl drága és jövedelemeltitkolást ösztönző volt. Az alacsonyabb hozzáadott értékű munkát máshogy kezeljük a jövőben, ezért lesz a szociális hozzájárulási adó kulcsa kedvezményes a minimálbérig a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében. Ez 200 ezer embert érint 2013-tól. A rehabilitációs kártya, a Start kártya és más elemek is ezt a jövedelmi szintet segítik.

– Jövőre feleződik a bankadó, és kivezetik a válságadókat. Lesz adóemelés a lyukakat betömendő?
– Jelenleg nem tervezünk ilyet.