Világgazdaság Online

Száz nap nem elég a teljes elégedetlenség teljes elégedettséggé alakítására, de egy jó alap lerakására igen – ez volt Orbán Viktor fő üzenete a kormány első száz napját értékelő beszédben. A Profeszszorok Batthyány Körének meghívására tartott miniszterelnöki előadásban kevés szó esett az ország jövőképéről. Az óvatos aktuálpolitikai szólamok mellett elhangzott néhány jövőbe tekintő megjegyzés azonban sokat sejtet a kormány terveinek fő irányvonalairól.
Azt például visszafogottan sejteni engedte Orbán, hogy jelentős lazítás a költségvetési politikában nem valószínű. Az eladósodottság miatt Magyarországnak nem lesz könnyű dolga a következő években – szögezte le. A jövő évi költségvetés szerint 2858 milliárd forintot kell majd 2011-ben visszafizetni, egy évvel később nem sokkal kevesebbet, 2013-ban pedig még rosszabb lehet a helyzet, akkor a háromezer milliárdot is meghaladhatja a visszafizetendő hitel összege. Ez pedig azt jelenti, hogy csak ez több kiadást jelent majd, mint amennyi személyi jövedelemadó befolyik az államkasszába. Több lesz ez annál, mint amennyit az oktatásra vagy az egészségügyi kiadásokra fordítanak, 2013-ban pedig még a nyugdíjkiadásoknál is. Szintén a várható negatív hatásokról beszélt, amikor azt említette: a 120 milliárdos, már bevezetett kormányzati takarékossági intézkedések „senkinek nem esnek jól”.
Több ponton üzent a miniszterelnök az Európai Uniónak is. A korábbi, gazdasági függetlenedésről szóló megjegyzéseit fenntartotta ugyan, ám eközben hangsúlyosan jelezte azt is: Magyarország elsődleges külföldi partnerének változatlanul Nyugat-Európát tartja. Igaz, ez a nyugati világ most süllyed, miközben a keleti emelkedik – tette hozzá. Ám szó szerint idézte José Barroso néhány órával korábban elhangzott beszédének néhány kitételét arról, hogy az európai államok vagy együtt úsznak, vagy együtt süllyednek el, és teljes egyetértéséről biztosította az EB-elnököt.
Az alapvető partneri viszonyon túl több fontos részkérdésben azonban fennmaradt a korábbi kemény álláspont. Magyarország beilleszkedik a világgazdaságba, de a mikéntekről magyar döntésnek kell születnie – szögezte le Orbán. Nem nevesítve, de rendkívül éles hangnemben üzent Simor András nak is: a kétmillió forintos fizetési plafon „mindenkire vonatkozik, akkor is, ha Brüsszelbe szalad panaszkodni”. Leszögezte azt is: Magyarországon külföldi spekulánsok nem fognak termőföldet szerezni, akkor sem, ha az EU erről máshogy dönt – arról, hogy ezt hogy érné el a kormány, nem esett szó.
Bővebben szólt az elmúlt száz nap személycseréiről is. Elismerte, hogy rendkívül sok kritikát kaptak emiatt, ám véleménye szerint a váltások indokoltak voltak. Aki rosszul végezte a munkáját, annak nem szabad maradnia – emelte ki. Hozzátette azt is: tarthatatlan volt az állapot, hogy a kormány hivatalba lépésekor üres helyek voltak a médiafelügyeletben, az Alkotmánybíróságban, az Állami Számvevőszéknek pedig már több mint egy éve nem volt sem elnöke, sem alelnökei (bár e ponton tévedett, hiszen Kovács Árpád mandátuma 2009 decemberében járt le) – a kormány pedig elérte, hogy betöltsék ezeket a pozíciókat.