Világgazdaság Online

Több mint 15,5 milliárd forintos mínusszal zárták az első fél évet a pénzügyi vállalkozások – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) frissen közzétett adataiból. A lízingcégeket, pénzkölcsönzőket, faktorházakat és kézizálog-hitelezőket tömörítő alszektor 2001 óta, amióta a PSZÁF statisztikákat vezet róla, egyszer sem volt még fél évkor veszteséges. A szektorszintű eredmények tavaly csúsztak mínuszba, év végén az adózás után a veszteség meghaladta 15 milliárd forintot, az idei első negyedévet pedig 2,8 milliárdos deficittel zárták a cégek.
A hatalmas veszteség főleg a romló hitelportfóliókon felhalmozott értékvesztésnek és céltartalékoknak a következménye, ezek összege az első hat hónapban elérte az 59 milliárd forintot, ez rekordnak számít. Az ügyfelekkel szemben fennálló követelésállomány június végén 2635,5 milliárd forint volt, ennek háromötödét a hitelezők, a maradék java részét pedig a lízingcégek állománya tette ki, a faktorcégek és egyéb szolgáltatók állománya alig százmilliárd forint volt. A kölcsönök túlnyomó többsége egyébként devizaalapú volt. A felügyelet adatai szerint a lízingcégek és hitelezők portfólióinak kevesebb mint háromnegyede tartozott a nem lejárt kategóriába, és bár a kölcsönök egy részét átstrukturálták a piaci szereplők, a 90 napnál régebben lejárt követelések aránya a lízingcégeknél még így is 9,15, a hitelezőknél pedig 9,8 százalékot tett ki.
Ami az ügyfélkört illeti, a pénzügyi vállalkozások portfólióinak mintegy fele a lakosságnál van kihelyezve, a maradékkal nem pénzügyi vállalkozások, illetve egyéni vállalkozók tartoznak. A kölcsönök mintegy háromötödét gépjármű-finanszírozásra vették fel a kliensek, az ingatlanfinanszírozásból származó követelések összege kevéssel meghaladta az 500 milliárd forintot, a maradék bő 700 milliárd forintot egyéb célra vették igénybe a kliensek.
Bár a pénzügyi vállalkozások ügyfélköveteléseinek állománya mindössze 4,5 százalékkal csökkent az elmúlt 12 hónapban, a kamatbevételek ennél lényegesen nagyobb mértékben, mintegy 15 százalékkal zsugorodtak, és az első hat hónapban csak 93,2 milliárd forintot tettek ki, miközben a díj- és jutalékeredmény soron bő hatmilliárd forintos mínusz áll. A társaságoknak egyébként a tavalyi eredménykimutatások e két száma alapján kell majd leróniuk a 6,5 százalékos különadót.
Ez a fenti adatok tükrében nem lesz könnyű a piaci szereplők számára. Maga a pénzügyi felügyelet is azt írja második negyedévi kockázati jelentésében, hogy a pénzügyi vállalkozások a magyar pénzügyi rendszer válság által legmélyebben sújtott, stabilitását és üzleti kilátásait tekintve leginkább veszélyeztetett alszektora. A szegmenst egyszerre érinti kedvezőtlenül a kereslet csökkenése, a portfóliók ütemes romlása és a finanszírozási feltételek súlyosbodása. Az idei első negyedévben tovább romlott az alszektor jövedelmezősége, a közeli jövőben pedig jelentős számú pénzügyi szolgáltató megszűnésére is számítani kell. A kockázati jelentés szerint ez a folyamat már meg is kezdődött, az év első három hónapjában két pénzügyi vállalkozás szüntette be a tevékenységét, az egyiknek a felügyeleti hatóság vonta vissza az engedélyét, a másik pedig nem volt képes beindítani a tevékenységét a megelőző fél év során. Az említetteken túl tucatnyi olyan szolgáltató van, amelynek a követelésállománya több mint 25 százalékkal csökkent az első negyedévben, közülük hat pénzügyi vállalkozásnál az 50 százalékot is meghaladta a visszaesés. Az utóbbiaknál a PSZÁF szerint valószínű, hogy hamarosan megszűnnek vagy ideiglenesen felfüggesztik a tevékenységüket. HB