Világgazdaság Online

A kormány határozott véleménye, hogy nem köt újabb hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal. A „függetlenedési” törekvésnek azonban jelentős kockázata van.

Szijjártó Péter ma úgy vélekedett, hogy a piaci finanszírozás megoldott és a gazdasági helyzet stabil Magyarországon. A piaci finanszírozás gördülékenységét, vagy nehézségeit az Államadósság Kezelő Központ aukcióinak figyelemmel kíséretével láthatjuk.

A mai kincstárjegyeladáson a tervezett mennyiségnél kevesebbet fogadott el az Államadósság Kezelő Központ. A hozam 38 bázisponttal megemelkedett a két héttel ezelőtti aukcióhoz képest. Akkor 5,44 százalékos átlaghozama volt a 12 hónapos futamidejű jegyeknek, ma 5,82 százalékra emelkedett.

Borbély László, az ÁKK vezérigazgató-helyettese lapunknak azt nyilatkozta, hogy az aukció nem volt sikertelen, hiszen a benyújtott mennyiség meghaladta a meghirdetett összeget, azonban nemzetközi hatásra elbizonytalanodott a rövid futamidejű papírok hozamvárakozása.

A kincstárjegyek értékesítésének eredménye a kamatkockázatok bizonytalanságát tükrözi – tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy egyetlen aukció nem ad okot kamatemelésre. „Van, aki kamatemelést vár, de a jegybankon nincs nyomás az aukció miatt.” A jegybank más szempontok alapján dönt – fejtette ki Borbély László.  Elmondta, hogy az eredetileg 50 milliárdos meghirdetett mennyiséget azért vágták vissza 35 milliárdnyira, mert erősen szóródtak a hozamok.

Ádám Zoltán a Takarékbank vezető elemzője úgy vélekedett, hogy jelenleg általános bizonytalanság uralkodik a világgazdaságban. A második félévben egyre több kockázat övezi a konjunktúrát – tette hozzá.

Magyarországon külön kockázatot jelent, hogy a fiskális politika alakulását bizonytalanság övezi. „Nem egyértelmű a kormány törekvése, különféle nyilatkozatok látnak napvilágot” – vélekedett az elemző.

A kelet-európai országok rendkívül érzékenyek a sokkokra. „Az IMF biztosítaná a gazdaság stabilitását, előmozdítaná a befektetői bizalom erősödését. Magyarország rendkívül érzékeny a megrázkódtatásokra” – mondta Gaelle Blanchard, a SocGen elemzője.

A magyarországi befektetők fel kell készülniük egy esetleges újabb válságra; a SocGen elemzője azt mondta, hogy a befektetőknek el kell adni a rövid lejáratú papírokat. Az újabb visszaesés azért lehetséges, mert az IMF nélkül Magyarország ki van téve a sokkoknak.  

A befektetők nagyobb kamatot kértek azután, hogy a jegybank tegnap felhívta a figyelmet a forint gyengeségére a frankkal szemben, és arra, hogy ez az árfolyam kockázatot jelent a növekedésre nézve és a bankok számára is – közölte a Dankse Bank. „Az alapkamat növekedését a következő három hónapban nem lehet kizárni.”

Egy bizonytalanabbá váló környezetben nehezebb piaci forráshoz jutnia Magyarországnak, ebben az esetben nagyobb szükség lehet a Nemzetközi valutaalapra – nyilatkozta Ádám Zoltán. „Erre hívta fel a figyelmet a jegybank.”

Nem kizárható, hogy az IMF-re rövidtávon is szükség lehet, de ennek kicsi a valószínűsége, középtávon már nagyobb – mondta Ádám Zoltán a Takarékbank vezető elemzője. A magyar adósság szerkezetét ismerve 2011-12-ben nagyobb esélye van annak, hogy szükségünk lesz az IMF-re.

A Bloomberg emlékeztetett arra is, hogy a háztartások mintegy 5 400 milliárd forintnyi (24 milliárd dollár) hitelének kétharmada devizában van denominálva; 82 százaléka svájci frankban, az alpesi deviza árfolyama a héten történelmi csúcson tartózkodott a forinttal szemben.

Számos külső tényező, és jelentős kockázatok befolyásolják a magyar gazdaság pályáját, emellett a belpolitikai stabilitás és a hiteles, szigorú fiskális politika az IMF-védőhálójával együtt javítana az ország megítélésén.