Világgazdaság Online

Az OTP Bank 2011 őszén indította el a programot, amelynek keretében az indikatív – nem kötelező – ajánlattal megkeresett vállalkozások az év végéig több mint 6 milliárd forint összegben kötöttek hitelszerződést, és a megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően további 1,5 milliárd forint összegben szerződtek a bank egyéb, a Széchenyi 50 programon kívüli termékeire.

A program ideje alatt a vállalkozások közel 6 ezer új vállalkozói számlát, illetve csomagot nyitottak, amit a bank akciója is támogatott. Ennek is köszönhetően csak 2011. október-decemberben 31 százalékkal nőtt a számlanyitások száma az előző negyedévhez képest.

Az OTP Bank kkv-konjunktúra indexének tanúsága szerint ugyanakkor – amelyet a Policy Agendával együttműködésben alakítottak ki - a kis- és középvállalkozásokat is érzékenyen érinti a lassuló gazdasági növekedés és az eurózóna adósságválsága: a cégvezetők jövőbe vetett bizalmát tükröző mutató értéke fél év alatt 8 százalékponttal csökkent.

Figyelemre méltó viszont, hogy a megkérdezett vállalkozások 54 százalékának szüksége lenne valamilyen hitelforrásra, és e cégek közel négyötöde úgy véli, képes is lenne kitermelni az igényelt hitelösszeget.

A megkérdezett vállalatok relatív többsége, 44 százaléka nem vesz igénybe hitelt vagy más, finanszírozással összefüggő pénzügyi szolgáltatást bankjától. A kkv-k bő egyharmadának, 35 százalékának van folyószámla-hitele, amivel ez a hitelfajta minden más vizsgált terméknél általánosabb, vagy keresettebb és a cégek még további 6 százaléka jelezte, hogy szüksége lenne ilyen hitelre.

Viszonylag nagy arányban vesznek még igénybe a kis- és középvállalatok forgóeszköz-hitelt (17 százalék) és beruházás-finanszírozást (15 százalék) is. Ezzel szemben a projekt-finanszírozást igénybe vevő vállalkozások aránya lényegesen kisebb (5 százalék).  A kkv-k 14 százalékáról mondható el, hogy egy vagy akár több hitele is deviza alapú, míg 11 százalékuk vesz igénybe államilag támogatott finanszírozási konstrukciókat számlavezető bankjától. A forint gyengülése és összességében a deviza alapú hitelek kondícióinak romlása erősen érezteti hatását. Csak a megkérdezett vállalkozások 2 százaléka állította, hogy további deviza alapú hitelre lenne szüksége. Ezzel párhuzamosan viszont erős igény mutatkozik államilag támogatott finanszírozási konstrukciókra: a válaszadók 22 százaléka állította, hogy vállalatának szüksége lenne ilyen szolgáltatásra. Egyéb finanszírozási szolgáltatást rendkívül csekély, 3 százalékos arányban vesznek igénybe a megkérdezett vállalkozások bankjuktól.

Azok a vállalkozások, amelyek jelezték (a megkérdezettek 54 százalék-a), hogy szükségük lenne a fentiek közül valamelyik pénzügyi szolgáltatásra legnagyobbrészt, 44 százalékban 25 millió forint feletti összeget igényelnének. További 23 százalékuknak 15-25 millió forint közötti összegre lenne szüksége, míg 22 százaléknak 5-15 millió forintra. Csak az érintett vállalkozások 11 százaléka mondta, hogy 5 millió forintnál kisebb banki segítség is elegendő lenne számára.

Csak a hiteligénnyel rendelkező vállalkozások 18 százaléka tart attól, hogy előreláthatóan nem tudná kitermelni a kölcsön összegét, mert a jelenlegi gazdasági környezet nem alkalmas fejlesztések megvalósítására.