Világgazdaság Online

A gazdaság motorjaiként kiemelt szerep vár a kis- és középvállalkozásokra az Új Széchenyi-tervben – nyilatkozta lapunknak Molnár Ágnes, a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár. Ígérete szerint a jövőben nem ütköznek akadályokba a pályázók, sem a támogatási lehetőségeknél, sem az intézményrendszerben, sem pedig az elnyert forrás kifizetésében.

-Hogyan alakul a pályázati menetrend az idén?
Amit megígértünk, betartottuk: 2011. január 14-én meghirdettük az Új Széchenyi-terv 93 pályázatát, amely 1100 milliárd forint elnyerhető uniós forrást jelent.

-Mit várhatnak az új kiírásoktól az érdeklődők?
A pályázók forráshoz jutnak, gyorsan, rugalmasan, egyszerűbb eljárások keretében, támogatások és hitelek formájában is. A társadalom egésze számára azonban az Új Széchenyi-terv többet jelent a pályázatoknál. Ez ugyanis egy gondolkodásmód a gazdaságról, amelynek két fő fókusza a munkahelyek megőrzése és újak teremtése, illetve a kis- és középvállalkozások megerősítése. Céljainkat csak akkor tudjuk elérni, ha az egyéni és a közösségi érdekeket össze tudjuk kapcsolni. Ami jó az egyénnek – például cége gyarapodása –, az jó a közösségnek, hiszen munkahelyet, további fejlődést vagy adó formájában befizetett forintokat jelent. Ha a 2007–13-as uniós költségvetési időszakban a még rendelkezésre álló források bekerülnek a gazdaság vérkeringésébe, akkor olyan növekedést érhetünk el, amelynek eredményeként ismét vezető szerepünk lesz a régióban.

-Mit tart az idei pályázati kiírások fő erősségének?
A 7800 milliárd forintos hétéves európai uniós nemzeti keretből körülbelül 2000 milliárd forint szabad forrást találtunk a rendszerben a kormányváltást követően. Az Új Széchenyi-terv titka abban rejlik, hogy ezt a pénzt olyan fejlesztésekre irányoztuk elő, amelyek kitörési pontjait jelentik a magyar gazdaságnak. A kitörési pontok: vállalkozásfejlesztés, egészségipar, zöldgazdaság, otthonteremtés, tudomány-innováció, foglalkoztatás és közlekedés. Azt is világosan láttuk, és maguk az érintettek is felhívták rá a figyelmünket, hogy a források kihelyezése nem történhet úgy, ahogy eddig zajlott. Lassan, körülményesen, borzasztó adminisztrációval, kiszolgáltatva a pályázókat a döntéshozók kénye-kedvének. Rendet kellett teremteni. Gyökeres változást kellett elindítani a fejlesztéspolitikában és az intézményrendszerben egyaránt. Az új rendszer egyik legerősebb tartópillére az, hogy a rendelkezésre álló források gyorsan, egyszerűen, hatékonyan és tényleg átlátható módon jutnak el a kedvezményezettekhez.

-Már sokan, sokszor ígérték ezt a pályázóknak. Mi a garancia arra, hogy nem kell ismét csalódniuk?
A garancia a kormány. Az Új Széchenyi-tervről lefolytatott nemzeti konzultáció keretében sokan mondtak véleményt a stratégiáról, célkitűzéseiről, a kitörési pontokról, de magáról a pályázati rendszerről is. Ennek a párbeszédnek a keretében összegyűlt egy közös tudás, és mi ezt hasznosítottuk, amikor a stratégiai vagy a pályázati kézikönyvet öszszeállítottuk. A piac szereplőinek közreműködésével így az egyszerűsítés és a gyorsítás mellett az intézményrendszer, a jogszabályi környezet és az egész támogatási folyamat is megváltozott.

-Konkrétan melyek a legfőbb változások?
Növekvő garanciákkal egyszerűsítettük a szabályozást. Eddig 24 jogszabály vonatkozott a támogatási folyamatra. Ezekből mostanra egyetlenegy kormányrendeletet készítettünk, amely az egész támogatási folyamatot szabályozza. Ez biztosítja az Új Széchenyi-terv forrásainak könnyebb kihelyezését, és egyúttal jogbiztonságot teremtettünk. Eddig a pályázóknak nem volt lehetőségük a jogorvoslatra, a fellebbezésre. Például különböző formai hibákra hivatkozva egyszerűen kizártak pályázókat a támogatási folyamatból. A jövőben ilyen nem lesz. Kifogás formájában minden esetben élhetnek a jogorvoslat lehetőségeivel. A bírálati időt lerövidítettük, az eljárásrendet egyszerűsítettük. Újdonság, hogy megjelennek az úgynevezett automatikus eljárások, a szinte azonnali döntéshozatal. A kifizetéseknél pedig a gyorsaságra helyezzük a hangsúlyt.

-Közérthető nyelven íródtak az új pályázatok?
Olvassa át, ön is meggyőződhet róla. Mondok néhány példát. Az eddig legalább 60 oldalas adatlapokat 20 oldalasra, a rajtuk található 750 adatmezőt 150-re csökkentjük. A szövegük olyan közérthető, mint az a pályázati kézikönyv, amely a 93 felhívás rövid leírását tartalmazza. A mellékleteknek eddig határtalan lehetett a száma. Ezentúl a mellékletek fölösleges benyújtása helyett a pályázó nyilatkozik, hogy abban az esetben, ha nyer, akkor csatolni fogja a szükséges dokumentumokat. Szabályoztuk a hiánypótlás rendjét is. Egy alkalommal lehet élni ezzel a lehetőséggel pályázatonként. Eddig sokszor fölösleges jelentéseket kértek a projekt állásáról az illetékesek, most a végrehajtás vége felé egyszer kérünk ilyet. Tehát olyan praktikus elemeket próbáltunk a támogatási folyamat új szabályozásába beépíteni, amit tulajdonképpen az élet követel, ha arra figyelünk, hogy a dolgok működjenek, s nem arra, hogy tele legyen az íróasztal papírral. A pályázók elmondták: az eddigi rendszer idegen, költséges és értelmetlen volt számukra.

Szerző: Kocsi Margit