A BorsodChem Zrt. a Magyarországon eddig végrehajtott legnagyobb, 1,26 milliárd eurós kínai befektetés révén a kínai Wanhua Industrial Group Co., Ltd. 96 százalékos tulajdonává vált. Közvetlen vevője a négy cégből álló csoport egyik társasága, a 100 százalékos anyavállalati tulajdonú Yantai Wanhua Polyurethanes Co., Ltd. Az ügylet révén tovább koncentrálódik az egyik fő műanyagipari alapanyag, az izocianát (MDI) globális termelése. A BorsodChem bekebelezésének köszönhetően, azaz a társaság évi 180 ezer tonna MDI-előállítását is beszámítva a Wanhua a német BASF és Bayer mögött a harmadik legnagyobb izocianáttermelővé vált. Ám mivel termelésének nagy részét maga a kínai piac veszi fel, a cég nemzetközi kereskedelmi súlya szerény: az együttes európai és amerikai izocianátpiacnak csak a 3 százalékát ellenőrzi. A kazincbarcikai gyártókapacitások megszerzése mellett tehát az akvizíció másik célja a BorsodChemen keresztüli piaci terjeszkedés volt.

Kényszerpályán Egészen más érvek szóltak a cég 59,9 százalékának, ezzel pedig ellenőrzésének átadása mellett. Tulajdonképpen kényszerhelyzet volt. A Wanhua 2009-ben, a BorsodChem mezzanine (alárendelt kölcsöntőke) hiteleinek megszerzésével lépett be a mintegy 900 millió eurós tartozást felhalmozott társaság életébe, majd pedig végigcsinálta, amit akkor elhatározott. 2010 februárjában 140 millió eurós mentőövet ígért a cégnek azzal a feltétellel, hogy annak hitelezői elfogadják a banki és mezzanine hitelek átszervezésének tervét. Mivel ez idő tájt a BorsodChem hiába próbált 100 millió euró hitelt kapni a Magyar Fejlesztési Banktól, egyéb megoldás híján júniusban el kellett fogadnia a felé nyújtott kínai kezet. A Wanhua a pénzéért 38,1 százalékos részesedést kapott a BorsodChemben, és opciót is szerzett a cég ellenőrzésének megszerzésére. Most februárban ezt az opciós jogot hívta le. Saját részesedése ezzel 96 százalékra nőtt, 4 százalék pedig a hitelezőknél maradt. A hír bejelentésekor a Yantai Wanhua részvényeinek árfolyama 7,49 százalékkal, 21,67 jüanra (3,29 dollárra) szökött a sanghaji tőzsdén. A kazincbarcikai társaság beolvasztására két évet szán az új tulajdonos.

Megállapodás A BorsodChem a tavaly kapott 140 millió eurót salétromgyára és új TDI 2 (toluol-diizocianát) üzemének felépítésére szánta. Utóbbin több mint ezer szerződéses alvállalkozója dolgozik, a létesítmény üzembe helyezése július 1-jén várható. A lépéssel a jelenleg évi 90 ezerről további 160 ezer tonnával bővül TDI-előállító kapacitása, ekkortól a BorsodChem – azaz már a Wanhua – lesz Európa legnagyobb TDI-gyártója. Most januárban bejelentettek egy másik projektet is. Több mint 16 millió euróból a hidrogén energetikai célú hasznosítására készül a társaság, amely a kivitelezésről a Sinergy Energiaszolgáltató Beruházó és Tanácsadó Kft.-vel, a hitelezésről pedig az UniCredit Bank Zrt.-vel állapodott meg. A BorsodChemnél évente keletkező mintegy 43 millió köbmétert a Sinergy által két éve telepített kazánban égetik majd el, az így termelt hőt pedig a BorsodChem fogja felhasználni. A beruházás a tervek szerint ez év őszére készül el.

Bővítés A fejlesztések további mértékéről és irányairól a Wanhua a tranzakció lezárulta után dönt. Azt azonban már jelezte, hogy európai terjeszkedésében nagyban kíván támaszkodni a BorsodChemre, amely termelésének több mint felét nyugat-európai piacokon helyezi el, jelentős hányadát Közép- és Kelet-Európában, de a kontinensen kívül is erősödik. (Idekívánkozik, hogy a külföldön terjeszkedő magyar multik ottani vagyona nagysága tekintetében a BorsodChem a második helyen áll a Mol mögött azon a listán, amelyet az ICEG Európai Központja és a Vale Columbia Center 2009-es adatok alapján állított össze.) Tulajdonképpen a csoporton belül a BorsodChem feladata lesz a Wanhua európai üzleti tevékenységének ellátása. A kazincbarcikai társaság termelését tovább kívánják bővíteni, a vállalatot pedig Európa legversenyképesebb izocianátgyártójává szeretnék alakítani. Ígérete szerint a Wanhua megőrzi a munkahelyeket is.

Érdeklődés A kínai cég számára a BorsodChem nem kizárólagos célpont volt. Néhány éve mérlegelte a hollandiai és a dániai gyárépítés lehetőségét is, a kazincbarcikai társaság pénzügyi nehézségei azonban vonzerőt jelentettek. Az is sokat nyomott a latban, hogy Európa a legnagyobb poliuretán-piac, s ennek a közepén található a BorsodChem, amely meghatározó részben poliuretán-alapanyagot gyárt. Persze maga a BorsodChem is vonzott másokat is, korábban főként az orosz érdeklődés volt iránta erős. A cég 25 százalékát 2000-ben meg is vette a Gazprom közelinek mondott Milford offshore cég, amely mögött Megdet Rahimkulov orosz milliárdos állt. Rahimkulov csak 2006 végén vált meg a csomagtól.

Versenyképesség A Wanhua Industrialé a világ legnagyobb és közlése szerint legteljesebben integrált izocianátgyártó komplexuma. A létesítmény 2010 óta termel. Negyven országba exportál, termékei eljutnak Észak-Amerikába, Kelet- és Nyugat-Európába, Japánba, a Közel-Keletre és Délkelet-Ázsiába. Büszke innovatív és zöldtörekvéseire: több mint négyszáz fejlesztéssel foglalkozó alkalmazottja van, éves forgalmának pedig az 5 százalékát költi kutatásra és fejlesztésre. Ezért a Wanhua az egyik legversenyképesebb vállalat a kínai piacon. Jelenleg egy 300 ezer tonna kapacitású kínai TDI-üzem építésén dolgozik Jason Ding elnök tájékoztatása szerint. „Amíg el nem készül, addig a BorsodChemben előállított TDI-nek jelentős szerep juthat a kínai piacon” – válaszolta az MTI-nek Wolfgang Büchele, a BorsodChem elnök-vezérigazgatója.

Vonzás Az utóbbi években felgyorsult a kínai tőkekivitel. Ottani beruházók 2009-ben kétszer akkora összegért, 50 milliárd dollárért vásároltak fel külföldi vállalati részvényeket, mint 2007-ben. Az idén a CIC nevű, 300 milliárd dollárral rendelkező állami vagyonalap egymaga elkölthet ennyit. A fő célpontnak az amerikai állampapírok számítanak, utánuk a stratégiai súlyú vállalatok részvényei jönnek. Némely nyugati kormány stratégiai megfontolásból határt szab a kínai állami beruházók tulajdonszerzésének. Magyarországon más a helyzet. Az Asia Center további kínai cégeket igyekszik hazánkba vonzani, a világon elsőként Budapesten nyitott irodát a távol-keleti ország befektetési ügynöksége. Eddig 600-800 millió dollárnyi kínai működő tőke érkezett az országba, jórészt az informatika, az elektronika, a távközlés és a kutatás-fejlesztés területére. Itt van az ázsiai állam jegybankja, a Bank of China is. Mintegy ötezer kínai cég működik Magyarországon.