Ritkán látni egykori pénzügyminisztert reklámban, volt jegybankelnököt meg valószínűleg még ritkábban. Járai Zsigmond mégis felbukkant tavaly ősszel jó néhány televízió képernyőjén az esti film előtt, hogy jegyzésre ajánlja a CIG Pannónia Életbiztosító részvényeit. A jegyzés is jól sikerült. Bár nem voltak az 1990-es években megszokott hálózsákos sorban állások az MKB Bank fiókjai előtt, a kisbefektetőknek 938 forintért (illetve a kedvezményes jegyzésre jogosultaknak 750 forintért) kínált papírok a jegyzési időszak végére az utolsó szálig elfogytak, így az intézményeknek rendezett aukcióra már nem is került sor. A bevezetéskori árfolyamon részvényt jegyző kisbefektetők viszont hamar kiábrándulhattak a papírból, hiszen annak árfolyama gyorsan esni kezdett, a december közepi mélyponton mindössze 599 forintot ért. Azóta valamelyest javult a helyzet, 700 és 800 forint között stabilizálódott a biztosító részvényének árfolyama.

Irány az index Hogy mikorra éri el a részvény a bevezetéskori árfolyamot, az viszont még kérdéses. Jót tehet a papírnak, hogy áprilistól bekerül a legfontosabb részvényindexbe, a BUX-ba, valamint a kis- és közepes kapitalizációjú papírok árfolyamát követő BUMIX-ba is. Ezek közül különösen a BUX-tagság a fontos, sok intézmény ugyanis automatikusan megvásárolja azokat a részvényeket, amelyek bent vannak a tőzsdeindexben, a Pannóniától pedig az intézmények egy része eddig legalábbis idegenkedett.
Sokat viszont önmagában ez sem változtathat az árfolyamon. A BUX indexet követő részvényalapok vagyonát 13-14 milliárd forintra becslik. „Mivel a Pannónia várhatóan mintegy 1,5 százalékos súllyal szerepel majd a BUX-ban, nagyjából 100-200 millió forint értékben vásárolhatnak az alapok a részvényeiből” – magyarázza Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Ez pedig mindössze két-három napi átlagforgalomnak felel meg a részvény esetében. Ráadásul az sem biztos, hogy ez a forgalomnövekedés egyáltalán bekövetkezik, előfordulhat ugyanis, hogy az indexkövető alapok alulsúlyozzák a részvényt, vagy már korábban megvásárolták belőle a szükséges mennyiséget.

Növekedési rizikó Az életbiztosító részvényével kapcsolatban vegyesek a nyilatkozatok. A cég tőzsdére lépésében is segédkező Equilor egyértelműen optimista, elemzésében 1140 forintos fair árat állapított meg a papírra alapesetben, sőt optimista szcenárió esetén akár 1690 forintot is érhet a részvény. Azt viszont Kuti Ákos is elismeri, hogy bár a Pannónia-sztori jó, s a cég gyorsan növekszik, egyáltalán nem biztos, hogy a következő években is képes lesz az elmúlt esztendőkéhez hasonló mértékben gyarapítani a díjbevételét.
Az intézményi befektetők a piaci hírek szerint egyelőre fanyalognak, ha a biztosító részvényéről van szó, ennek egyik oka az is lehet, hogy a biztosítókat nehéz árazni, kevés egyértelműen meghatározható külső faktorhoz köthető a működésük. Ilyen külső tényező lehet a Mol esetében a kőolaj ára, az OTP-nél pedig a devizaárfolyamok vagy a kamatfelárak változása. A biztosítóknál viszont csak a negyedévente publikált díjbevételi adatok nyújtanak némi fogódzót, így az sem kizárt, hogy a nagybefektetők ezeket is megvárják a Pannónia esetében, mielőtt lecsapnának a részvényre.
Lökést adhat még a cégnek, ha sikerül beindítani a nem életbiztosítási üzletágat. A szolgáltatásokat kínáló társaság megalapítása már megtörtént, és az üzlet beindításához szükséges PSZÁF-engedélyeket is megszerezte a cég. Ennek birtokában kínálhatnak cascót, gépjármű-felelősségbiztosítást, általános felelősségbiztosítást, temetési és pénzügyi veszteségekre vonatkozó biztosítást is. Szintén felügyeleti engedély birtokában átvette a cég a TIR Biztosító Egyesület belföldi és nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítási szerződéseit, amelyek állománya mintegy 140 millió forintot tesz ki.

Filozofikus befektetés A Pannóniáénál is sokkal kockázatosabb annak a cégnek a részvénye, amelyet egy ókori egyiptomi neoplatonista filozófusról neveztek el alapítói. A Budapesti Értéktőzsdén februárban debütált Plotinus Vagyonkezelő ugyanis gyakorlatilag egy befektetési alapként működő társaság, amely tőkéjét különféle tőkepiaci ügyletekbe és a reálgazdaságba fekteti. „Csak nagyobb kockázattűrő képességű, hoszszú távra tervező befektetőknek ajánlom ezt a részvényt” – mondja Zsiday Viktor, a Plotinus elnöke. A magyar befektetők zöme azonban nem ilyen, sőt kifejezetten az alacsony kockázatú, rövid távú megoldásokat keresi. Ennek ellenére a Plotinus saját tulajdonban lévő, tőzsdére vitt részvényei három nap alatt elfogytak, és a vásárlók nem jártak rosszul, hiszen az árfolyam – a Pannóniával ellentétben – azóta is a bevezetéskori 1525 forint fölött van.
A Plotinushoz persze erős marketing társult. A bevezetés idején úgy hirdették, a céget Warren Buffett vállalata, a Berkshire Hathaway mintájára hozták létre, a befektetési politikát illetően pedig Soros György a példakép. A befektetési guruk húzónevek lehettek, de a hazai befektetési körökben Zsiday neve sem cseng rosszul. Ő volt például az a portfóliómenedzser, akinek a tanácsai alapján kezelt befektetési alap, az Aegon Citadella Alfa a 2008-as fekete esztendőben is nagyjából 20 százalékos hozamot ért el, ami rekordnak számított a hazai értékpapíralapok között. A befektetési szakember jelenleg a Concorde Alapkezelő Citadella alapját látja el tanácsaival, amely csaknem 15 százalékos hozamot ért el az elmúlt egy évben, és több mint 5 milliárd forintnyi tőkét vonzott már. Zsiday egyébként amerikai példaképeihez hasonlóan ambiciózus a Plotinusszal kapcsolatban, szeretné, ha öt éven belül 10-20 milliárd forintosra nőne a jelenleg 420 millió forint körüli kapitalizációjú cég.

Közkézhányad nélkül Míg azonban a Pannónia és a Plotinus részvényei viszonylag nagy forgalom mellett forognak a parketten, a nemrég bevezetett részvények többségével csak kisebb mennyiségben kereskednek. Így van ez az Őrmester, a Hybridbox, az Alteo és a Kre-ditjog esetében is. Ezekben a részvényekben az a közös, hogy a tőzsdei bevezetéssel együtt tulajdonosaik nem tervezték, hogy megválnak saját pakettjüktől, így a közkézhányad csak minimális a papíroknál. A BÉT honlapja szerint az Őrmesternél nem egészen 7 százalék, a Kreditjognál ennél alig valamivel több, a Hybridboxnál viszont mindössze 3,17, az Alteónál pedig a tőzsde honlapja szerint 8,75 százalék, de ez valószínűleg csak papíron van így, a részvény eddigi forgalma ugyanis pontosan nulla forint volt.
Ez persze még változhat, hiszen a BÉT-en 2009-es tőkeemelése óta üstökösszerű karriert befutott E-Star (korábban RFV) is ilyen „alvó” részvényként kezdte tőzsdei pályafutását. A fentebb említett cégek valószínűleg azért nem emeltek még tőkét az E-Starhoz hasonlóan, mert még egyszerűen nem „tőzsdeérettek”, várnak a megfelelő pillanatra. Az ilyen technikai bevezetésnek is lehetnek egyébként üzleti és marketingszempontból előnyei a cégek számára, hiszen a nyilvános működésből fakadó nagyobb transzparencia bizalmat ébreszthet az üzlettársakban.