Világgazdaság Online

Mind a vállalati, mind a lakossági forinthitelek kamatai emelkedtek 2011-ben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban nyilvánosságra hozott adataiból. A hitelek drágulása elsősorban azzal magyarázható, hogy tavaly nagyjából 1,4 százalékponttal, 7,25 százalékra emelkedett a háromhavi bankközi kamatláb (Bubor) értéke, illetve a hitelportfóliók minősége változatlanul kedvezőtlenül alakul.
A legnagyobb mértékű drágulást a lakáshiteleknél regisztrálta az MNB: átlagos kamatlábuk 119 bázisponttal, 9,60 százalékra emelkedett. Az átlagos hitelköltség-mutató viszont – amely a kamat mellett egyéb, az ügyfélnek felszámolt tételeket is tartalmaz – majd 2 százalékponttal ugrott feljebb a forintlakáshiteleknél, ez 11,65 százalékos értéket eredményezett.

A lakáshitelek átlagon felüli drágulása ugyanakkor nem meglepő: a kedvezményes végtörlesztéshez használt kiváltó hitelek év végi megjelenése nyomán sorban kezdték felsrófolni a lakáshitelek kamatait a pénzügyi szolgáltatók. Igaz, az árakon a Bubor alakulása és a változatlanul növekvő kockázati költségek hatása is tükröződött. Mindezek alapján a piaci alapon nyújtott forintlakáshiteleket régebben törlesztő adósoknak is növekvő törlesztőrészletekkel kell számolniuk: közülük így azok jártak jobban, akik annak idején hosszabb (három-öt éves) kamatperiódusú kölcsönt vettek fel.

A fogyasztási hiteleknél ugyanakkor vegyesen alakult a kép: a folyószámlahiteleknél nem egész egy százalékponttal nőtt az átlagos kamat, ám az egyéb fogyasztási kölcsönöknél több mint egy százalékponttal csökkent.

A vállalati hiteleknél – nem meglepő módon – szintén emelkedtek a kamatok. A forint-folyószámlahitelek átlagos kamatlába 93 bázisponttal, 9,45 százalékra növekedett 2011-ben, az egyéb kölcsönöké pedig – hasonló mértékben – 8,78 százalékra kúszott fel. Az emelkedést a céges hiteleknél is a bankközi kamatláb emelkedése magyarázza, illetve az, hogy a portfólió minősége itt sem javult jelentősen, vagyis a pénzügyi szolgáltatóknak emelkedő kockázati költségekkel kellett számolniuk.

Az idei kilátások pedig nem túlságosan biztatóak, nincs olyan tényező, amely a hitelezési feltételek enyhítésének irányába hatna: a gazdasági növekedés jó esetben is szerény mértékű lesz, a most 7 százalékos jegybanki alapkamat csökkentésére rövid távon nincs esély, a kockázati szint pedig változatlanul magas. Ráadásul a bankok forrásköltségeinek csökkenése sem valószínű, hiszen a piaci szereplőknek egyre inkább a saját forrásaikra kell számítaniuk a viszonylag olcsó anyabanki pénzek helyett.