Világgazdaság Online

Az Allianz legfrissebb demográfiai tanulmánya szerint a folyamatban lévő pénzügyi válság hatásainak dacára 2020-ra várhatóan 66 százalékkal bővül a világon a nyugdíjpiac, ami éves szinten 4,7 százalékos növekedési rátának felel meg. A nyugdíjeszközök teljes állománya 22 ezer-milliárd euróról 36 ezermilliárd euróra emelkedik.

2009-ben a világ nyugdíjeszközeinek teljes állományából, több mint a felével, mintegy 22 ezermilliárd euróval részesedő Egyesült Államok volt a világ vezető nyugdíjpiaca a teljes állomány 11,5 százalékával rendelkező Egyesült Királyság előtt. Nyugat-Európa összevont nyugdíjeszköz állománya alig valamivel haladja meg a 20 százalékot, míg Ausztrália és Japán globális szinten egyaránt 3-3 százalékot képvisel. Ázsia és Közép-Kelet-Európa (KKE) feltörekvő gazdaságai, ahol az egyes tőkefedezeti rendszerek kialakítása még korai szakaszban van, csupán elenyésző hányaddal (1,8 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal) részesednek a globális piacból.

A pénzügyi és a gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a nyugdíjeszközök globális állományának volumenére, amely az egy évvel korábbi 23,2 ezermilliárd euróhoz képest durván 15 százalékkal csökkent, és 2008 év végére 20 ezermilliárd euróra zsugorodott. Ezeket a veszteségeket a háztartások csak akkor lesznek képesek pótolni, ha többet tesznek félre nyugdíjas éveikre, más megoldás nincs.

Ugyan a helyzetek és az eszközök erőteljesen különböznek egymástól, a nyugdíjeszközök globális piacain nagyon is hasonlóak a kihívások: Az öregedő társadalmak és az államadósságok emelkedése miatt a nyugdíjaknak erősebb tőkefedezetre kell támaszkodniuk. Egyre általánosabb az a vélemény, hogy a világon a nyugdíjrendszerek akkor választják a legjobb megoldást, ha a kockázatok terítése érdekében a fenntartható állami pillért erős tőkefedezeti pillérrel kombinálják – áll az Allianz közleményében.