Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak
×Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.
Belépés
×PÉNZÜGY / ÖNGONDOSKODÁS
Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk
Mik ezek?
× A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - iWiW, Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.
"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)
"Megosztás az iWiW-en" gomb. Ezzel a gombbal a legnépszerűbb magyar közösségi oldalon, az iWiW-en tudsz tartalmat
megosztani. A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.
Úgy tűnik, még mindig nem tisztázott, érdemes-e vagy sem a magánnyugdíjpénztárban maradni annak a 100 ezer embernek, aki tavaly január végéig úgy döntött, nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe.
A korábbi ígéretekkel szemben a pénztártagok munkavállalói járuléka ettől az évtől nem a magánnyugdíj-pénztári egyéni számlákat, hanem az állami nyugdíjkasszát gyarapítja majd. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem fizet be egyénileg a számlájára – például tagdíj-kiegészítés formájában –, az egyenlege csak a hozamokkal gyarapodik majd. Cserébe viszont jó hír, hogy a magánkasszákban maradók továbbra is szereznek szolgálati időt, és jogosultak az állami nyugdíjra.
Ennek az összege azonban lényegesen kisebb lehet a tisztán állami rendszerben lévőkénél. A jogszabály jelenlegi formájában ugyanis úgy rendelkezik, ha visszalép egy magánnyugdíj-pénztári tag a tb-be, akkor jár neki a teljes állami nyugdíj. Ha nem lép vissza, akkor viszont csak annak 75 százalékát kaphatja meg, hiába fizeti szolgálati ideje nagy részében a 100 százalékos tb-járulékot. A Stabilitás Pénztárszövetség egyelőre vizsgálja ezt a kérdést – mondta lapunknak Borza Gábor, a szövetség elnöke. A nyilvánvalóan diszkriminatív intézkedés miatt egyébként valószínűleg az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak majd a kasszatagok.
A másik ok, ami elbizonytalaníthatja a magánnyugdíj-pénztári tagokat, hogy tagdíjak híján a pénztáraknak nem marad bevételük, amiből fenntartsák magukat, illetve befizessék azokat a díjakat, amelyeket a törvények előírnak a számukra. A kasszák egyébként is nagyon keveset, mindössze a befizetett tagdíjak 0,9 százalékát vonhatják el a működésükre, ebből azonban rendezniük kell például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetendő vagyonarányos felügyeleti díjat, ami a mintegy 250 milliárd forintos magánpénztári vagyonra vetítve éves szinten 62,5 millió forintot, továbbá pénzáranként 2 millió forintot tesz ki. Éves szinten tehát 15 pénztár után 92,5 millió forint felügyeleti díjat kell megfizetni.
Mivel azonban a törvény újabban lehetővé teszi, hogy a pénztártagok maguk is fizethessenek be tagdíjat, a kasszák szerint van remény a fenntartható működésre, ha a jelenlegi tagok önkéntes alapon befizetnek az egyéni számláikra. Ahhoz, hogy nulla működési költség mellett legalább az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni az intézmények, a Stabilitás számítása szerint a tagoknak átlagosan legalább havi 14 ezer forintot kellene befizetniük az egyéni számláikra. Ennek a pénznek a 99,1 százaléka az egyéni számlákra kerül majd, ahol igen alacsony, mindössze 0,2 százalékos díjjal kezelik a felhalmozott vagyont, tehát a magánnyugdíj-pénztári tag egy rendkívül kedvező költségű rendszeres nyugdíjcélú megtakarításhoz juthat így hozzá.
Ez a számítás persze 100 ezer pénztártagra készült, a minimális tagdíj összege pénztáranként változhat, és az is befolyásolhatja majd, hogy hány tagja marad a pénztáraknak a jelenlegi feltételek mellett, és hányan lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Az is elképzelhető persze, hogy a jelenlegi feltételek mellett a korábban jogfenntartó nyilatkozatott tett csaknem 40 ezer ember egy része is visszakéredzkedik a magánnyugdíj-rendszerbe. Ezek az egykori pénztártagok arról nyilatkoztak, hogy csak azért mondanak le a magánnyugdíj-pénztári megtakarításukról, mert így elveszítik az állami nyugdíjat.
Ha viszont eltörlik a társadalombiztosítási törvényből az erre vonatkozó passzust – ami nemrég megtörtént – igényt tartanak a magánnyugdíj-pénztári megtakarításukra. Ehhez persze várhatóan jogi lépéseket kell majd tenniük az állammal szemben. A jogszabályok emellett továbbra is lehetővé teszik, hogy új tagok lépjenek be a magánnyugdíjpénztárakba, így aki jelenleg nem tagja egyik kasszának sem, vagy esetleg tavaly visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, az új feltételek mellett elvileg ismét beléphet egy magánnyugdíjpénztárba.
Döntés március végéig
A mostani pénztártagok közül az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést fontolgatóknak március végéig kell dönteniük erről, és május 31-ével kerülhetnek vissza az állami tb-rendszerbe. A reálhozamukat a tavalyihoz hasonló feltételekkel vehetik fel, mivel azonban 2011 második felétől az árfolyamok főleg lefelé mozdultak, a most visszalépők a tavalyihoz hasonlóan magas reálhozamra aligha számíthatnak.
Az állami nyugdíjrendszerben is szó van arról, hogy egyéni számlákat hozzanak létre, a rendszer felállítását Orbán Viktor egy évvel ezelőtt még 2011 végére ígérte, eddig azonban még semmi konkrétum nem derült ki ezekről a számlákról és a rajtuk felhalmozott virtuális összegek sorsáról. Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi megbízott a Magyar Nemzetnek azt mondta, ez év közepéig dől el, hogy a nyugdíjrendszer átírása milyen variáció szerint történik majd meg. Ehhez a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal állásfoglalásait is figyelembe fogják venni, azonban a Századvég Gazdaságkutató egyik tanulmánya lesz az egyik fő anyag, amely alapján elindulnak.
A cikk küldése e-mailben
×
AZ AUTÓ-MOTOR AJÁNLJA
HOZZÁSZÓLÁSOK
- 8. zénó2012. 1. 9. 10:15
Megmondom miért fontos ez számomra, meg szerintem a többiek számára is. Az mnyp-ben felhalmozott pénzt nyugdíjba vonuláskor az ember életjáradékra válthatja. Ennek legegyszerűbb formája az élethosszig tartó járadék. Ám ha 70 éves koromban dobom fel a pacskert, vesztettem, ha 90 évesen, nyertem. Előbbi esetben a maradék pénzt a többi pénztártag kapja, aki jóval tovább él. A pénztár kockázata, hogy mindenki 90 évig él. Az enyém, hogy csak én.
Jelentem a moderátornak!
Az önkéntesben felhalmozott pénzt viszont az általam megjelölt személy örökli, lehet ugye több is, bármikor következik be a tag halála. Ezért gondoltam, hogy ha már +14 ezret kell kiadnom, csökkenteném a kockázatos (rövid az élet, hosszú a sír ) megtakarításban elhelyezett összeget, a maradékot pedig olyan megtakarításokba helyezném, ami örökölhető, és nem feltétlenül az önkéntesbe.
Szóval, ha a pénztár és közöttem egy olyan szerződés jönne létre most január 1-től, hogy fizetek havi 6500 forintot, vonjon le 2%+0,5% részt, milyen alapon szólhat bele bárki is?
- 7. Dakota22012. 1. 9. 09:31
Másrészt értelemszerűen nem értek egyet a jelenlegi szabályozással sem: alapvető elv, hogy az, aki a tb-kasszába fizet járulékot, állami nyugdíjra jogosult ezen időszak után. E tekintetben pedig nem lehet hátrányosan megkülönböztetni, azaz a járandósága ezen időszakra ugyanannyi, mint az állami rendszerben maradóké (ha ugyanannyi járulékot fizet). Tehát, ha most átirányítják a befizetéseket a tb-kasszába - ez eleve problémás, de ha már így van, akkor erre az időszakra állami nyugdíj jár a magánnyugdíjasoknak is.
Jelentem a moderátornak!
Másrészt az, hogy utólag a parlament úgy döntött, hogy mégiscska jár valamiféle állami nyugdíj a magánnyugdíjasoknak, alkotmányellenes és sérelmes, hiszen ezzel alapvetően megváltoztatták a játékszabályokat és nem biztos, hogy ilyen feltételek mellett annyian maradtak volna a magánnyugdíj-rendszerben, mint ahányan végül maradtak. Lehet, hogy mások is a maradás mellett döntöttek volna!
Szóval ez az egész csak egyre sz@r@bb lesz, a tanulság az, hogy ne kezdjen bele a "reformba" az, aki nem ért hozzá... - 6. torture2012. 1. 9. 09:20
Chandler, az állam nem refinanszírozta magát, hanem a felvett adósságot odaadta a manyupnak, amely aztán hajlandó volt annak az 50%-áért átvenni az államadósság papírt. Bomba egy megoldás, nemde? Adsz nekem 100 forintot, én meg hajlandó vagyok neked abból 50-et visszaadni. De úgy, hogy az 50-et egy nap mégiscsak vissza kell adnod.
Jelentem a moderátornak!
A maradék 50%-on meg a manyupok vettek brazil, orosz, mexikói részvényket. Tehát marha jól elfolytak a hitel pénzek a magyar gazdaságból. - 5. Dakota22012. 1. 9. 09:16
4. Chandler2012. 1. 9. 09:04
Jelentem a moderátornak!
Tehát megvetette az adósságát, ami nem is lett volna a pénztárak nélkül?
egyébként ez csak részben igaz. Az állam 3000 mrd-ot engedett át a pénztáraknak, és csak 1500 mrd volt a pénztárak állampapít állománya.
Pontosan kapisgálod a lényeget: az állam a manyup-okon át úgy akarta "megmenteni" a jövő nemzedékét a nyugdíj-tehertől, hogy cserébe adósságterhet rakott a jövő nemzedék vállára. Nagy ötlet, ugye???
Nem hiszek és sosem hittem a "nyugdíjmentésben" - valódi probléma, hogy miből lesz nyugdíj 30-40 év múlva. Ám akik ezen problémáznak, azoknak azon is el kellene gondolkodniuk, hogy a nyugdíjkasszán hatalmas lyuk tátongott, miközben az átlagnyugdíj alig volt magasabb, mint a minimálbér. Tehát nem csak a holnapi nyugdíj itt a gond, hanem már a mai is!
Másrészt, a fent leírtak miatt, a manyup megszüntetése szerintem nem "nyugdíjmentés", hanem adósságmentés.
- 4. Chandler2012. 1. 9. 09:04
D2
Jelentem a moderátornak!
Nem "teljesen" igaz.
Az allam refinanszirozta magat ebbol, mert megvetette az adossagat a penztarakkal.
Ha az allam lemondott a neki jaro penzrol, akkor masra haritotta egy jovobeli kifizetsi kotelezettseget is.
Meg mindig hiszel a nyugdijmentesben? - 3. Brumi2012. 1. 9. 08:52
Igazad van Zénó, de csak akkor, ha a te a nettó fizetésedből fizetsz magánnyugiba.
Jelentem a moderátornak!
Akkor ez tényleg magánügy lenne.
A helyzet viszont az, hogy az állam 1996-ban "lemondott" (magyarul kifolyatott magánzsebekbe) a bruttó fizetésed után törvényesen előírt (pl 2011-ben) 10% nyugdíjbiztosítási járulékból 9,5%-ról.
Ezt a 9,5%-ot utalta a munkáltatód , vagy fizetted te magad a "magán" nyugi pénztárba és 0,5%-ot az államiba.
A "magán" pénztárakba minden pályakezdőnek kötelező volt belépnie. (mivel nekik még legalább 45 évig nem kell fizetni nyugit). Aki 45 év felett volt 1996-ban az nem léphetett be és aki 38-45 között volt akkor annak nem tanácsolták. (Hogy miért azt gondolhatod).
Ezt fontos lenne tudni mivel nem mindenki volt 1996-ban mnkavállaló, vagy nem is értette mi történik a soha a számláján át nem futott járulékkal.
Üdv! - 2. Dakota22012. 1. 9. 08:52
1. Zénó2012. 1. 9. 07:20
Jelentem a moderátornak!
Az a köze, hogy cserébe az állam lemond a neki járó bevételről. - 1. Zénó2012. 1. 9. 07:20
Mi köze van már ebben a helyzetben az államnak a pénztár és közöttem létrejött magán szerződéshez?
Jelentem a moderátornak!
Amennyiben nekem megfelel a 0,9% helyett 2%, illetve 0,2% helyett 0,5%, már csak 6500 forintot kell fizetnem havonta, a maradékot pedig más formában is befektethetem.
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Tisztelt Látogatónk!
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Adatai megadása után a belépéshez szükséges jelszavát emailben küldjük el Önnek.
HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ
- Szöveg mérete
- Cikk továbbküldése
- Cikk nyomtatása
- Ossza meg!
KONFERENCIÁK
A ROVAT TOVÁBBI HÍREI
MEGYEI HÍREK
Partnerek
AJÁNLAT
- Legfrissebb
- Legolvasottabb
- Legvitatottabb
- Ilyen feltételekhez kötik a magas betéti kamatokat a bankok
- Demján nem rokonszenvezik a kormány szándékával IMF-ügyben
- Új történelmi mélypontra süllyedhet a forint
- Nincs ami megfogja zuhanását: IMF-védőháló nélkül hanyatlik a forint
- Még egyet ütöttek a forinton
- Görögország kiválására készülnek az euróövezetben
- A Die Presse Orbán múltidézéséről és a Hitler-barát Horthyról ír
- Az autószervizek több mint fele a feketegazdaságé
- Veszi a lakosság a magyar adósságot
- Oszkó Péter arról, mi kell egy sikeres céghez?
- Selmeczi: Ha az egyik cég rámhárítja az adót, odébb állok - videó
- Gyors válaszlépés jön a "kétforintos adóra" a mobilcégektől
- Nincs ami megfogja zuhanását: IMF-védőháló nélkül hanyatlik a forint
- Bajnai: A minimálbér-emelés miatt 50 ezer munkahely szűnik meg
- Varga: Az a megszorítás, ha fűnyíróelvszerűen vesz el pénzt a kormány
BUX (zárva)
2012. május 23. 17:0615 perccel késleltetett adatok!
Kiemelt témák
Állásajánlatok
Dara Péterügyvezető igazgató
DEVISE Hungary
Essősy Zsombor vezérigazgató
MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
Oszkó Péterügyvezető igazgató
Portfolion
Bánki Orsolyaügyvéd
ENWC
Mózes Istvánügyvezető partner
ClientFirst Consulting Kft.
Árnyomás az árampiacon
Drámai zuhanásban a lakáspiac
Csányi birodalma: Kiútkeresés a válságból
Rekordalacsony ráta
Hungarikumok: világhír, de csak itthon
Spórolnak a Volánok
Megszorítások mindenhol
Árrobbanás előtt a hazai földpiac
Nyomul a PC-ipar
Erősödő keleti verseny
Ingatlanadó: újabb kudarc