Világgazdaság Online

Végleges adatok még nincsenek 2011-ről, de minden jel szerint veszteségessé vált a magyar bankszektor. Az összesített adózott eredmény szinte biztosan negatív lesz, márpedig ilyet utoljára a bankkonszolidációt követő évben, 1993-ban jegyeztek fel.

A lap forrásai szerint úgy tűnik, 2011-ben az Erste lesz a legméretesebb mínuszt bejelentő bank, sokan már azt találgatják, hogy megdőlhet-e az MKB mindezidáig rekordnak számító, 108 milliárd forintos 2010-es mínusza. A bécsi Erste-csoport, amelynek részvénye 2011-ben 60 százalékot zuhant, a háromnegyedéves eredményeivel már sokkolta befektetőit. A megelőző év azonos időszakának 634 millió eurós nyeresége után 2011 első kilenc havára 973 millió eurós mínuszt mutatott ki, és a fő okok között egy magyar és egy román goodwill leírást, valamint magyarországi hitelezési veszteségeket említett a bank.

Az Erstééhez mind a veszteség, mind a személyi váltás tekintetében kísértetiesen hasonló a helyzete a másik nagy osztrák banknak, a Raiffeisennek, ahol Heinz Wiedner személyében éppen 2011. január 1-jétől neveztek ki új vezérigazgatót. A bécsi központú csoportnak 106 milliárd forinttal kellett megemelni a magyar bank tőkéjét. A mínuszról hallott 300 millió eurós, vagyis 90 milliárd forintos becsléshez Heinz Wiedner is adott némi indikációt. A lap szerint borítékolható, hogy a Raiffeisen mínusza is tetemes lesz.

Az Erste és a Raiffeisen mellett jóval kisebb ugyan a szintén osztrák Volksbank, de szintén rontja majd a végső nyereségszámot. A pénzintézet a magyar számviteli szabályok szerint már eddig is veszteséges volt (igaz, az IFRS szerint tavaly enyhe pluszban zárt), de most azt hallottuk, hogy az itteni leány durva mínusza egyenesen megzavarta a Volksbank International eladását.

Az MKB-nél a 2010. évi 108 milliárd forintos veszteség után sok elemző azt gondolta, hogy biztosan jól megnyomták a ceruzát a céltartalékolásnál. Hiszen ahol elcsúszik 100 milliárd, ott mit számít még 8 milliárd, mégis mennyit segíthet egy későbbi évben a puffer. Nos, mára világossá vált, hogy még mindig jönnek az újabb és újabb veszteségek, tavaly elsősorban a végtörlesztés miatt.

Biztos, hogy megint mínuszos lesz a CIB is, ám a bankhoz közeli forrásaink szerint a bankadó és a végtörlesztés nélkül már pozitív lenne az eredmény, ezen egyedi hatások miatt azonban tízmilliárdos nagyságrendű veszteség valószínűsíthető.

Az elmúlt években válságállónak bizonyult a devizahitelezésből nem olyan kimagasló kitettséget vállaló K&H, amely inkább a megtakarítási oldalra fókuszált. Az idén azonban ez már aligha lesz így, hiszen a borzalmas negyedik negyedév előtt már elolvadt a nyeresége. Szeptember után a bank még plusz nullában volt, ám ez erős mínuszt sejtet az év végére.

Az olasz hátterű bankok viszonylag prudensek is voltak, azaz esetükben magasabb volt a céltartalék-fedezettség. Az UniCredit mindössze 10 ezernyi devizahiteles ügyfelével szerencsésen ki is maradt az igazán nagy végtörlesztési veszteségekből, így valószínűleg nincs olyan matematika, amely mellett ne maradna nyereséges a magyar leány. Hasonlóképpen szolid nyereség várható a Budapest Banknál, amely a lakossági hitelezés helyett inkább a kis- és középvállalkozásokra fókuszált.

És végül a nagy kérdés: mire lesz elég az OTP borítékolhatóan nagy pozitív eredménye? Mint az egyik versenytársnál fogalmaztak, az OTP biztosan pluszos, és az is marad, hiszen amin ők ülnek, azt csak komoly munkával lehetne veszteségbe vinni, de úgy tűnik, hogy a menedzsment egyáltalán nem teszi rosszul a dolgát. A céltartalékolás transzparens, a portfóliók jobbak az átlagosnál.