Világgazdaság Online

Súlyos kockázatot rejt magában a gyógyszerek társadalombiztosítási (tb) támogatásában mától bevezetendő vaklicit. Ugyanis ha a betegek arra kényszerülnek, hogy orvosságaikat havonta, negyedévente olcsóbbra cseréljék, különben többet kell fizetniük, felborul a bevált terápia. Elvész a bizalmuk a gyógyszerekben és a doktorokban is – véli Komáromi Zoltán háziorvos. Az országos szakfőorvos az új rendszerrel kapcsolatosan attól is tart, hogy megugrik a szakrendelők és a kórházak betegforgalma, s ezzel többet veszít az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mint amennyit az olcsóbb szerek preferálásával nyer.

Az árverseny hátterében a Széll Kálmán-tervben előírt 26,3 milliárd forintos megtakarítás áll. Ennek egyik eleme a generikus (lejárt szabadalmi védettségű) orvosságok közötti árverseny, amelyet egyebek mellett a cégek között meghirdetett vaklicittel tartana eredményesnek az OEP. E szerint egy-egy gyógyszercsoportban a legolcsóbb szer lesz a referenciatermék, míg azok a készítmények kerülnek be az úgynevezett preferált referenciaár-sávba és írhatók föl közgyógyellátottaknak is, amelyek ára csak 5 százalékkal tér el attól. A többi hasonló gyógyszer 15 százalékkal kisebb tb-támogatást kap, így ugyanilyen mértékben nő a betegek térítési díja.

<hirdetes_ctnetwork„A preferált referenciaár-sávba tartozó terméknek ugyanolyan piaci garanciát kell nyújtania, mint az eddigi referenciaterméknek – nyugtat Bidló Judit, az OEP gyógyszerügyi főosztályvezetője. – Ahhoz pedig, hogy egy készítmény hazánkban forgalomba kerüljön, európai uniós törzskönyvének kell lennie. Így minden egyes termék ugyanazon a minősítési eljáráson megy keresztül. Az a cél, hogy a versennyel a betegek számára minél kedvezőbb áron legyenek elérhetők a gyógyszerek, úgy, ahogy ez más országokban is van” – tette hozzá.

Molnár Márk, a Corvinus Egyetem tanára ezzel szemben úgy látja, nincs garancia arra, hogy az ár miatt korábban kiesett és elvben a következőt forgalmazó cég képes lesz azonnal átvenni a szerepet. Úgy látja, ha ma ki is írná az OEP a licitet, a lebonyolításra két hónap kell. Így legkorábban az év utolsó negyedében derülhetne ki a tényleges referenciaár, amely már nem sokat hoz az idei tb-kasszának. A most bevezetendő vaklicit az ellátásbiztonsági kockázat mellett rosszul érinti a magyarországi cégeket is – állítja.

Ezzel egyetért a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs igazgatója is. Beke Zsuzsa lapunknak hangsúlyozta: „Licit lesz, de nem tudjuk, mire kell lőni.” Mint fogalmazott: az OEP úgy hirdet árversenyt, hogy a gyártóknak nincs ismeretük sem a biztosító által elvárt padlóárról, sem a vetélytársak árkínálatáról. Szerinte ez a versenyzés azért is veszélyes, mert miközben a magyar cégek is lemennek az árral, a még olcsóbb indiai vagy kínai szerek így is kiszoríthatják őket, emiatt vesztesekké válnak az exportpiacokon is.

Molnár Márk szerint érthetetlen, hogyan akar a kormány egyszerre gyógyszerárat csökkenteni és különadót emelni. Annál is inkább, mert a gyógyszerkiadások harmadát már ma az ipar fizeti. Feltette a kérdést: hogyan lehet az előírt megtakarítást elérni a tavalyival azonos, 300 milliárdos gyógyszerkasszában, amikor már most 18 milliárd az időarányos túllépés? Közben pedig különösnek nevezte, hogy ilyen körülmények között 11 új szert fogadott be a támogatotti körbe az OEP, illetve, hogy a kormány az Egészségbiztosítási Alapból (EA) fizeti vissza a gyártóknak a különadóból a k+f ráfordítások után járó összeget. Molnár Márk szerint attól kell tartani, hogy az EA 15 milliárdos, eredetileg a kórházaknak szánt tartalékát a gyógyszertámogatásra kell fordítani, ami súlyos helyzetbe hozza az ugyancsak eladósodott kórházakat.