Világgazdaság Online

Az Új Széchenyi-terv részeként, támogatott hitelkonstrukciókkal teremtene forrást a fiatal háziorvosok praxisvásárlásához az egészségügyért felelős államtitkárság. Szakértők vizsgálják azt is, beilleszthető-e a kormányprogram gazdasági terveibe egy olyan pénzalap létrehozása, amely segítené a praxisok adásvételének serkentését – tájékoztatta a Világgazdaságot az államtitkárság sajtóosztálya.
A feladat sürgető, hiszen a szakmában nagy a migráció, a 6741 rendelőből 120 tartósan betöltetlen, többségük Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistelepülésein, újabban azonban Nógrád és Fejér megyében is.
Már legalább hat éve hozzá kellett volna nyúlni a háziorvosi rendszerhez, ám a szakmai kollégium javaslatait teljes tétlenség fogadta – mondja Komárom Zoltán háziorvos, országos szakfelügyelő főorvos. Az uniós csatlakozással ugyanis felgyorsult a háziorvosok külföldi munkavállalása, elsősorban Németországban, Angliában, Írországban és Svédországban telepedtek le. Tetézi a bajt, hogy elsősorban 35-40 évesek fordítottak hátat az országnak. Vannak, akik – vevő híján – maguk mögött hagyták az öt-hat millió forintot érő praxist is, hiszen kint két-három hónap alatt munkabérben megkeresik az árát, s nincsenek rászorulva a megalázó hálapénzre.
Tudomásul kell venni, nincs meg a szükséges orvosutánpótlás. Komáromi Zoltán egyik megoldásként említi, hogy a települési önkormányzatok kezéből a megyei önkormányzatokhoz kellene kerülnie a háziorvosi szükségletek, lehetőségek és az ügyeletek összehangolásának. Ilyen szinten már megteremthető a szakmai irányítás. Életképesebb lenne, ha négy-öt kis falu közösen tartana fönn rendelőt, mivel a pár száz lelkes települések háziorvosai kevés fejkvótát kapnak az egészségbiztosítótól, az önkormányzataik pedig nem tudják kipótolni az összeget, s így előbb-utóbb orvos nélkül maradnak. Az átlagosan kétezres pacientúrára jutó biztosítói apanázs már képes lenne „eltartani” a rendelőt. Ezzel a megoldással 5000-5500 praxis is elegendő lenne a lakosság ellátására, s ezekbe lehetne is orvost találni. Ám egy ilyen mértékű átalakításhoz szükség lenne az önkormányzati törvény módosítására is, hiszen sok kistelepülés vezetése erőn fölül ragaszkodik a rendelőjéhez – tette hozzá a szakfelügyelő főorvos.
A derékhad elvándorlása azért is gond, mert a háziorvosok 26 százaléka betöltötte a 62. évét, öt éven belül pedig további 1190 éri el a nyugdíjkorhatárt. Többségük menne is nyugdíjba, de a megélhetéséhez szükség lenne a praxiseladásból származó bevételre – vélekedik Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgató főorvosa. Az utánpótlás megoldatlan, hiszen kevés a szakorvosjelölt, és csekély a más orvosi szakmából belépők száma is. Tavaly csupán 35, korábban kórházban, szakrendelőben dolgozó doktor vállalkozott a háziorvoslásra, közülük hárman le is tették a háziorvostan szakorvosi vizsgát. Tapasztalatok szerint sokan bár leteszik a licencvizsgát, de elhagyják a pályát. 1995–2008 között például 2261 fiatal szerzett szakképesítést, ám csupán 1328-an dolgoznak háziorvosként. Az utóbbi évek évi 80 fős rezidensképzési keretszámát ugyan az idén 96-ra növelte az új egészségügyi kormányzat, de a jelentős földrajzi egyenlőtlenséget s leginkább az anyagi szempontokat is kezelni kell. Támogatni kell a praxiseladást, de lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjba menő, óriási tapasztalattal rendelkező doktorok helyettesítőként, ügyeletet ellátóként továbbra is a rendszerben maradjanak.
Ha a fiatalok mögött nincs pénzes családi háttér, nem tudják megvásárolni az akár tízmillió forintba kerülő praxist – erősíti meg a főigazgató szavait Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Befektetésnek sem jó, hiszen egy átlagosnak tekinthető rendelő havi OEP-bevétele csupán 750-800 ezer forint. Ebből kell fedezni az orvos és a nővér bérét, fizetni az autót, a telefonköltséget, megvásárolni a gyógyításhoz szükséges orvosságokat, segédanyagokat. Vélhetően jobban járna az egészségügy, ha értékén fizetné meg az olcsóbb alapellátást. Ugyanis ha itt kapnának befejezett ellátást a betegek, mentesíthetnék a drágábban fönntartható szakrendelőket, kórházakat. S ha a praxisok a mostani egy nővér helyett kettőt, hármat foglalkoztatnának, az orvos mentesülne az adminisztrációtól, s a szakképzett asszisztensek folyamatos szűréseket, gondozást is nyújtanának a pácienseknek.

Hálapénz itt is
A háziorvosok 2008-ban átlagosan alkalmanként 6600 forint hálapénzt kaptak a betegeiktől, a mellettük dolgozó kollégáik pedig 2000-3000 forint adózatlan többletre számíthattak.
A Patika Egészségpénztár és a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége, valamint a Corvinus Egyetem marketing tanszékének munkatársai által végzett felmérés szerint egyébként két éve összesen 73,4 milliárd forint paraszolvencia vándorolt az orvosok, az egészségügyi dolgozók zsebébe a hazai intézményekben.