Világgazdaság Online

Az államigazgatási és a rendvédelmi szerveknek tavaly július óta, az állami kórházaknak, a szociális ágazathoz és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó intézményeknek pedig ez évtől írja elő egy kormány-, valamint egy belügyminisztériumi rendelet, hogy amit csak lehet, a büntetés-végrehajtástól (bv) kell beszerzniük. A börtönökben, valamint a bv 12 gazdasági társaságában több mint 3500-an dolgoznak, ez meghaladja a fogva tartottak egyharmadát - tudtuk meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) sajtóirodájától.

Az átaluk előállított termékek, illetve nyújtott szolgáltatások köre igencsak széles; gyártanak munkaruhát, cipőt, fűrészárut, egészségügyi papírokat, fémszerkezeteket, iroda- és konyhabútorokat, foglalkoznak nyomdaipari tevékenységgel éppúgy, mint hulladékgazdálkodással és textiltisztítással. Ezeket a termékeket a jogszabályok alapján gyakorlatilag értékhatártól függetlenül a BVOP-tól kell beszerzniük az érintett intézményeknek. A 100 ezer forintnál drágább, de a közbeszerzési értékhatárt (ez jelenleg 8 millió forint) el nem érő termékeknél és szolgáltatásoknál kötelező a BVOP Központi Ellátó Szervétől (KESZ) ajánlatot kérni.

A hulladékkezelésnél a kötelezettség már 100 ezer forint alatt él. De a 8 millió forintot meghaladó tervezett beszerzésekről is tájékoztatni kell a KESZ-t. Ha az ki tudja elégíteni az igényt, ismét csak vele kell szerződni az intézménynek. Ha a szükséges mennyiségű orvosi köpenyt vagy pizsamát, borítékot vagy szivacsmatracot szállítani tudja a BVOP, akkor azt a kórház köteles tőle megrendelni. Ez alól csak akkor kaphat felmentést, ha „hitelt érdemlően bizonyítani tudja”, hogy az ajánlott árnál 20 százalékkal olcsóbban is be tudja szerezni a piacon ugyanazt a terméket.

A rendelkezés hatására jelentős bevételtől eshetnek el a piaci szereplők. De az egészségügy területén itt még korántsem ér véget a központosítás, hiszen komoly összegeket azért a nagy értékű termékeknél, a gyógyszernél, az orvosi eszközöknél lehet megfogni. Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke úgy számol, hogy a kórházak működtetésére fordítható keret nagyjából 25 százalékát költik el a kórházak különböző gyógyszerek, eszközök, anyagok, mindenféle, a működtetéshez szükséges termék és szolgáltatás beszerzésére. A fekvőbeteg-ellátás kasszája 2012-ben 426 milliárd forintot tesz ki. Ennek a negyede is hatalmas tétel, több mint százmilliárd forint – nem véletlenül igyekszik minden lehető forint fölött az állam maga diszponálni.

Többek között ez magyarázza, hogy már februárban hatályba lépne a gyógyszerek és nagy értékű orvostechnikai eszközök központi beszerzéséről szóló rendelet. A kormány honlapján is elérhető előterjesztés szerint a központi beszerzéseket a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) bonyolítja majd. Azt, hogy mit fognak beszerezni az intézmények számára, a medicinák esetében az Országos Gyógyszerterápiás Tanáccsal, míg az orvostechnikai eszközöknél a szakmai kollégiumokkal konzultálva határozzák meg.

A kórházaknak kéthavonta kell jelenteniük készleteiket és igényeiket. Saját hatáskörben, közvetlenül csak akkor rendelhetnek a cégektől, ha sürgős, életmentő beszerzésről van szó. A tervezetben eredetileg egy igen meredek pont is szerepelt volna. E szerint a kórházak és a beszállítók között meglévő szerződések a hatálybalépés napján érvényüket vesztik. Információink szerint azonban a gyógyszergyártók jelezték: perelni is készek, ha a törvénysértő megfogalmazás megmarad. Az EGVE vezetője szerint ha a központosított közbeszerzések során a minőség is számít, a kórházak még örülhetnek is, hogy nem nekik kell intézniük az eljárásokat.