Világgazdaság Online

A technológia, az információáramlás, a humánerőforrás területén és a vállalati szervezetekben jelentős változásokat prognosztizál a Knowledge Work 2020 címmel elkészült tanulmány. A Xerox innovációs csoportja által készíttetett felmérés azt vizsgálta, hogy milyen irányba változik az emberek és a vállalatok munkához fűződő viszonya a következő tíz évben.

A tanulmány megállapítása szerint technológiai szempontból 2020-ban az embereket már szó szerint több ezer számítógép veszi körül. Az olcsóbbak darabonként akár egy centért is megvásárolhatók lesznek, míg az ezer dollár értékű számítógépek már 1000 GHz-es sebességet is kínálnak, miközben a processzorok megközelítik az emberi agy teljesítményét. Az internetre kapcsolódó, egyszerű és intelligens felhasználói felületű számítógépek szinte minden használati cikkbe beépülnek: gépekbe, bútorokba, épületekbe, ruhákba, sőt még az emberekbe is a biocsipek révén. Utóbbiak arra is alkalmasak lesznek, hogy a csip tulajdonosának adatait naprakészen tárolják és szükség esetén továbbítsák.

A valós és a digitális világot finoman kötik össze a virtuális és a kibővített személyes valóságok, amelyeket az internet révén teremthetünk meg. A kibővített valóságok használatával egyszerre több helyen is jelen lehetünk ugyanabban az időben, és aktív résztvevőivé válhatunk egyszerre több, tőlünk földrajzilag távol zajló eseménynek, cselekménynek. Ennek köszönhetően képesek leszünk rögzíteni és a világ bármely pontjára eljuttatni bármilyen adatot vagy élményt – legyen az valós vagy virtuális. Ez azt is jelenti, hogy bármikor és bárhol hozzáférhetünk az emberi és gépi logikához és az azok által felhalmozott tudáshoz.

A beépített arc-, mozdulat- és beszédfelismerő rendszerek révén a számítógépek néhány emberi gesztus felismerésére is képesek lesznek. Következésképpen automatizálni tudják az egyszerű munkafolyamatokat, és önálló döntéseket is hoznak. Ugyanakkor az intelligens gépekben rejlő tudás továbbra is élő emberek közreműködésével válik elérhetővé. Az emberektől és a hálózatokba szervezett gépektől érkező adattömegek várhatóan növelik az információs túlterheltség problémáját, bár lesznek olyan hatékonyságnövelő műszaki megoldások is, amelyekkel a rendszerek eddig nem tapasztalt átláthatóságát és irányítását teszik lehetővé.

A tanulmány kiemeli, hogy 2020-ra sokkal több információ érhető el tömegesen, akár ingyenesen is, igaz ugyan, hogy az üzleti szereplők között áramló információk nagy része ezután is rendezetlen marad. Akkorra lényegében minden adathoz hozzájuthatunk digitális formában, mégpedig olyan csatornákon, amelyek mind a forrás hitelesítését, mind az átvitel biztonságát garantálják. A folyamatok pozitív hatásaként az üzleti folyamatok tetemes papírfelhasználása is csökkenhet.

Amit megtanulunk, azt azonnal tudásbázisokban rögzítjük. Ahhoz azonban, hogy az automatizált gépek logikáját megértsük, elfogadjuk és egyúttal irányítani is tudjuk, kifinomult biztonsági és betanítási technológiákra lesz szükségünk.

A fejlődés emberi oldalát vizsgálva a tanulmány kitér arra, hogy 2020-ig a tudásmunka automatizálódása követi a gyárak automatizálásának menetét. Azok a feladatok, amelyek értékesek, de rutinszerűek vagy megterhelők, automatizálódnak. Az a fajta munka viszont, amihez egyedi meglátások vagy szerteágazó tudás kell, vagy ami az emberi kapcsolatok ismeretére épül, továbbra is az emberek felügyelete alatt marad. Többségüket intelligens eszközök is támogatják, így minimális betanítás után egyre több kezdő és általános képzettségű ember is el tudja látni őket.

A gyártással szemben a legtöbb szellemi munka bárhol elvégezhető majd, akár itthonról, akár a tengerentúlról, otthon vagy útközben, részmunkaidőben vagy szabadúszóként. Ebben nagy segítségünkre lesznek a mai mobileszközök korlátait megszüntető virtuális terek. Ha pedig az adott munka mindenképpen egy a helyszínen lévő személyt igényel, akkor egy alacsonyabb képzettségű dolgozót távolról is könnyen végig tudunk vezetni a feladat lépésein. Ez az állapot a tudásmunkásokat egyre inkább két csoportra osztja: a szakértőkre és a „könyvtárosokra” (olyan dolgozókra, akiknek átlagos az információs tudásuk, de el tudnak végezni komplex feladatokat is).