Világgazdaság Online

Kiterjedt családi házas környékeken az ideális elhelyezkedésnek a „csöndes utcában, mégis közel a tömegközlekedéshez” minősül. Ez utóbbi kitétel elsősorban a családosok számára fontos, hogy a gyerek tudjon önállóan közlekedni. „A 60-70 millió forint feletti kategóriában az egyik fontos kulcsszó az intimitás” – mondja Sajtós Gyöngyi, az Otthon Centrum XII. kerületi irodavezetője. „Ez elsősorban a környék, az utca, a telek adottsága, és csak részben javítható a kert megfelelő gondozásával. Terasznál például fontosabb az, hogy ne lássanak oda a szomszédok, vagy a járókelők, mintsem annak mérete.”

Ilyen nagy volumenű kiadásnál természetes, hogy a másodszori-harmadszori megtekintéskor a vevőjelölt műszaki szakembert, építészt, statikust hív magával. A belső burkolat és a beépített bútorzat teljes cseréjére, vagy a kert újratervezésére még vállalkoznak a vevők, de a falak alakítása, vagy a vezetékek, csövek cseréje már eltántoríthatja őket a vételtől, még ha amúgy szánnának 10-20 milliót a beköltözés előtti felújításokra.

Mivel a II. és XII. kerületben a telekadottságok és beépítési lehetőségek miatt a házak alapterülete legtöbbször 100 négyzetméter alatt marad, a házak általában 2-3 szintesek, ahol a nappali a konyha-étkezővel és egy fürdőszobával kerül egy szintre, míg felül a hálószobák helyezkednek el fürdőszobával és gardróbszobával, dolgozóval. Legalul, a garázs szintjén gyakran hobbi- vagy sporthelyiség, esetleg szauna kerül kialakítása. A túl zegzugos, elsőre szűknek, zsúfoltnak ható belső tér nehezíti az eladást. Ahol állandó személyzetet tartanak, ott nekik is kell külön szobáról, vagy akár saját házrészről gondoskodni.

Ami a polgári lakásokat illeti, ha más nem, a – legalább 25 négyzetméteres – nappalinak mindenképpen az utcára kell néznie, hogy fenntartsa a vevők érdeklődését.” – mondja Horváth Boglárka, az Otthon Centrum belvárosi franchise partnere. „Amivel ezt talán ki lehet váltani, ha szépen rendezett, nagy belső udvarra néz a lakás, vagy ha függőfolyosó végén van, ahol az ablak alatt már nincsen közlekedés. Viszont ilyenkor is nagy árkülönbség van az utcai fekvésűekhez képest. Míg a jó minőségű utcai lakások 350 ezres négyzetméterárról indulnak, ugyanez udvariban egyharmaddal olcsóbban megkapható.”

A ház állapota mellett a külföldiek a stílus alapján is szelektálnak. Míg a magyar vevők kedvelik a belvárosban ritka bauhaus épületeket is, a külföldiek a századfordulós, klasszicista épületekért rajonganak. Természetesen a lépcsőház tisztasága és rendezettsége is nagyon fontos nekik. „Érdekes például, hogy az olasz vevők rögtön kifordulnak a házból, ha azt látják, hogy a kukák szabadon ki vannak rakva a kapu belső részén. Az ő igényszintjüket ez egyszerűen nem üti meg.” – említi egy érdekes tapasztalatát Horváth Boglárka.

A lakáson belül alapkövetelmény, hogy a hálószoba ne a nappaliból legyen megközelíthető. Általában a hall is egy funkciójában meghaladott helyiség, ugyanakkor jó lehetőséget ad arra, hogy a konyhát és étkezőt itt kialakítva az eredeti – belső udvarra néző – konyhát dolgozó- vagy hálószobának rendezzük be. Főleg a külföldi vevőknek jó pont, ha a hálóból közvetlenül a fürdőszobába juthatunk.

A panellakásokhoz kapcsolódó sztereotípia szerint általában kényszerből, olcsóságuk miatt választanak lakótelepi lakást a vevők. Nem meglepő, hogy leginkább azokat a panellakásokat keresik a vevők, ahova csak a bútoraikat kell átszállítani, semmiféle felújítást nem igényelnek. Kockázatos is a túlzó, egyéni felújítás, bár bordó falakba, selyemtapétába és nagypolgári hangulatot árasztó faajtókba is bele lehet szeretni, lényeg, hogy a falak mögött, gépészetileg legyen minden rendben. „Persze, van az az ár, amiért a teljesen felújítandó lakásokat is el lehet adni, ha alaprajzilag megfelelnek a vevő igényeinek.” – állítja Szilvási Ákos.