Világgazdaság Online

A vállalat hétfő óta csődvédelmet élvezett, csütörtökön pedig egy állami vagyonkezelő vette át a pénzügyek irányítását, így számítani lehetett a szomorú végre. Tegnap 43 érkező és 51 induló Malév-járatot töröltek, és ma van az utolsó nap, amikor a vonatkozó kormányrendelet szerint kártalanítással segítik az utasokat. „Az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez oly mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete” – fogalmazott Limburger Lóránt megbízott vezérigazgató.

A leányvállalatok azonban tovább üzemelnek, így a földi kiszolgáló- és a repülőgép-karbantartó vállalatot, valamint három kisebb céget nem érint a leállás. A Malév adósságállománya meghaladta a 60 milliárd forintot. Ebből csak a Budapest Airport Zrt. (BA Zrt.) 10 milliárdos nagyságrenddel részesedik, de a légiflotta lízingdíja is 3 milliárd. Erre jött még az a 80-100 milliárd forint, amelyet az Európai Bizottság január eleji döntése értelmében vissza kellene fizetni az államnak, mivel Brüsszel szerint a Malév 2007 és 2010 között szabálytalanul kapott állami támogatást.

A leálláshoz végül az vezetett, hogy csütörtök éjszaka Tel-Aviv repülőterén nem akarták kiszolgálni a Malév járatát, nagy öszszegű kifizetetlen számla ellenértékét kérték a légitársaság pilótáitól. A gép így Izraelben maradt. A dublini repülőtéren is hasonló fizetési problémák merültek fel. A cégvezetés ezt követően azonnal döntött: mivel számítani lehet arra, hogy híre megy az esetnek és más repülőtereken is hasonló intézkedésekre lehet számítani, a reggeli hullámot már nem engedték el Budapestről. Összesen 7200 pénteki utast érintett a leállás. Több mint 3700-an ragadtak külföldön és 3500-an Budapesten. Így nem csoda, hogy utasok tömege órákat rostokolt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

A külföldön ragadt utasoknak mindenképpen szükségük lesz pénzre, akár tovább maradnak a megoldás reményében, akár megpróbálnak a lehető leghamarabbi járattal hazajönni. A jegyről kapott bizonylat ellenében ugyanakkor a kormányhatározattal biztosított kétmilliárd forintból utólag kifizetik az utas költségeit. Azoknak is a Malévhez kell fordulniuk, akiknek a következő hónapokra van jegyük – összesen 750 ezer foglalása van a cégnek –, de ezek sorsa egyelőre bizonytalan.

A kormány kedden hozott rendelete alapján azok számíthatnak állami kárpótlásra, akiknek három naptári napon belülre szólt a jegyük. Hazahozzák azokat is, akiknek február 29-i érvényes menetjegyük van Magyarországra. A Malév korábban többször hangsúlyozta, különböző forrásokból érkezhet még kártérítés: biztosítóktól, az utazási irodáktól és a nemzetközi légiszervezettől. „A Malév gépeinek leállása járattörlésnek tekintendő, és ez esetben az Európai Unió rendelete szabályozza a légiutas-jogokra” – közölte Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője. Hozzátette: az utasoknak kártalanítás jár, és joguk van térítésmentesen átfoglalást kérni vagy visszakérni a jegy árát.

A Közép-magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület álláspontja szerint is egyértelműen visszajár minden utasnak a jegy ára függetlenül attól, milyen időpontra vásárolta. A Magyar Bankszövetség is a Malévhoz küldte azokat a pórul járt utasokat, akik bankkártyával már megvették a jegyüket, de nem tudtak elutazni. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége pedig úgy látja: mivel a csődöt nem láthatták előre, a vételár-visszatérítési kötelezettségük erősen kétséges, és elegendő saját forrásuk sincs.