Világgazdaság Online

A Malév az MTI-nek küldött közleményben beszámol arról, hogy megállapodás született az ILFC amerikai lízingcéggel, amely a folyamatos működéshez a repülőgépeket továbbra is biztosítja. Az igazgatóság elnöke, Berényi János felkérte a Malév menedzsmentjét, hogy a folyamatos működés biztosítása érdekében készítse el a következő időszak likviditását bemutató tervét a hét végéig - olvasható a cég közleményében.

A Malév számára egy meginduló reorganizáció eredményes eszköze lehet a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítés - válaszolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kommunikációs főosztálya az MTI kérdésére hétfőn. A Malév stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről szóló kormányrendelet hétfőn lépett hatályba. Az írásos válaszban az NFM hangsúlyozza, hogy a kormány - mint azt már korábban megfogalmazták - egy Budapest központú légitársaság működtetésére vonatkozó szándékkal összhangban minősítette stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté a Malév Zrt.-t.

A válaszban a tárca "szükséges jogtechnikai lépésnek" nevezte azt, hogy a Malév stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet lett. Az intézkedéssel a nemzetgazdasági szempontból stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek számára biztosítható különleges eljárásrend vált elérhetővé a légitársaság számára - közölte az NFM az MTI-vel.

A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek a Malév ellen, a kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja.

A törvény szerint a kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek, vagy kiemelt közérdek fűződik, továbbá amelyeknél kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárás szerint történjék.

A jogszabály szerint a kormány a rendeletében akkor mondhatja ki, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt gazdálkodó szervezet esetében a csődtörvénynek az ilyen szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet megmentési célú tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető, de tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez.