Világgazdaság Online

Először csak nevetett rajta, de hamarosan komolyan kellett vennie Raskó György gazdálkodó agrárközgazdásznak, hogy szeptember óta szinte ugyanazzal a kérdéssel hívják az ismerősei, vállalkozók, bankárok, akinek csak pénze van: hol tudnának 100–200 hektár termőföldet venni? Az egyik befektető frappánsan meg is fogalmazta a Figyelőnek: „Az olajmező és az aranyrudak után a föld a legjobb, amiben manapság az embernek állhat a pénze.”

Egyre többen gondolják így, mert nemcsak Raskónál, hanem a termőföld-közvetítéssel foglalkozó Tiszacash Zrt. üzletkötőinél is minden korábbinál gyakrabban csöng a telefon. A tavalyi utolsó negyedévben háromszorosára nőtt az ügyfelek száma, s ennek nyomán heti több tucatnyi adásvételi szerződés születik. A tárgyalások is lerövidültek. Míg fél éve 1–2 hónap is eltelt, amíg a termőföld iránt érdeklődő ügyfél döntést hozott és a tranzakció lezárult, most napok, sőt, órák alatt elkel egy-egy terület. Az érdeklődők 70 százaléka meg is veszi a földet. Előfordult, hogy egy kapósabb, Hódmezővásárhely közelében lévő 30 hektáros földdarabot a meghirdetéstől számítva kevesebb mint egy óra alatt vettek meg.

Ennek nyomán történelmi rekordokat döntenek a hazai földárak: jó minőségű és állapotú, legalább 20–30 aranykoronás, megfelelő méretű termőföldet aligha lehet hektáronként 1,2 millió forint alatt megvásárolni. A jó helyen, város közeli, aszfaltút mellett lévő, öntözhető, s legalább 80–100 hektár egybefüggő területen, azaz egy tagban lévő táblákért pedig a fentinél magasabb árat sem sajnálnak a befektetők. Olcsóbbnak számítanak az észak-magyarországi, esetlegesen gyengébb termőképességű, 10 aranykorona körüli földek, ezek hektáronként 400–600 ezer forintért elérhetők, de egy jó haszonbérletből származó jövedelemtermelő képesség itt is drágító tényező (az árakat lásd a táblázatban).

Nem tudni, hogy az esetleges szigorítások hírére-e, de az első hullámban érkezett olasz befektetők mindenesetre kezdik a bagóért megszerzett területeiket a 3–5 ezer eurós piaci áron értékesíteni, a hasznot realizálni. A második hullámban érkező, a romániai földvásárlásra vállalkozó magyar befektetők információnk szerint tőlük is vásárolnak. A válság a romániai földpiacra is hatott. Halápi János földpiaci közvetítő szerint 2009 óta nem emelkedtek drasztikusan az árak, sőt egyes vidékeken stagnálás, némi ingadozás tapasztalható. Ez arra ösztökélheti a magyar befektetőket, hogy még nyomott áron, a további növekedés előtt vásároljanak be, mert a korábbi piaci prognózisok évi akár 20 százalékos áremelkedést valószínűsítettek.

Halápi Románia helyett mégis inkább a magyar földet ajánlja a befektetőknek, mert azért a tulajdonosok nagyobb biztonságban tudhatják a határon innen megvásárolt földet. Szerinte még mindig lehet itthon is találni akár több száz hektáros területeket, csak energiát kell fekteti a felkutatásukba. Ajánlott is mindjárt egy 500 hektáros birtokot Baranya megyében, ráadásul elfogadható, 1 millió forint körüli hektáráron.