Világgazdaság Online

– Vége a nyárnak, milyen volt a főszezon a magyarországi turizmus szempontjából?

– Az előzetes adatok szerint a beutazóturizmus szempontjából igen sikeres volt a szezon s egyben az idei év eddig eltelt időszaka is, számos fővárosi szálloda soha nem látott vendégforgalomról számolt be. A külföldi vendégek száma a vártnál körülbelül kétszer gyorsabban nőtt, ez az uniós átlagnál magasabb bővülést jelent, a régiós átlagtól azonban enyhén elmarad. Kelet-Közép-Európán belül Romániában és Horvátországban volt a legnagyobb, tíz százaléknál is jelentősebb a fellendülés a turizmusban, a legfőbb versenytársunknak számító Csehországot azonban megelőztük e tekintetben az év eddig eltelt időszakában.

– Mi a helyzet a belföldi turizmussal? A szakmai szereplők már júliusban kongatták a vészharangot a rossz idő következtében távol maradt vendégek miatt...

– Való igaz, a belföldi turizmus nagyon megszenvedte ez év nyarán a hetekig tartó hűvös, esős időjárást, szerencsére augusztus utolsó két kánikulás hete valamelyest javított a helyzeten. Nem segített az sem, hogy a cafeteriaszabályok változása miatt az üdülési csekkek forgalma jelentősen visszaesett, a Széchenyi Pihenő kártya elterjedése a rendszer felállításának időigényessége miatt pedig jövőre várható csak. Mindez elsősorban a vidéki szállodákat sújtotta. Ebben a nehéz gazdasági környezetben, amikor az embereknek nagyon kevés az elkölthető jövedelme, már azt is sikernek könyvelném el, ha a belföldi turizmus tudná hozni a tavalyi számokat.

– Mennyire elégedettek a harmadik kiemelt turisztikai ág, a konferenciaturizmus eredményeivel?

– A Magyar Turizmus Zrt. Kongresszusi Irodájának az átalakítását és működését az elmúlt egy év sikertörténetének tartom, nagyban a munkájuknak is köszönhető, hogy 2011 első fél évében 32 százalékkal több nemzetközi konferenciát rendeztek meg hazánkban, mint egy évvel korábban, és a résztvevők száma is harmadával nőtt. Ez bőven túlszárnyalja az idei marketingtervben megfogalmazott célokat. A beutazó- turizmus tekintetében megfogalmazott elvárást is jóval túlteljesíthetjük az év végére, a belföldi turizmus teljesítménye azonban az előbb említettek miatt elmaradhat a megcélzott bővüléstől.

– Mekkora szerepe volt a soros magyar EU-elnökségnek a beutazó- és a konferenciaturizmus jó teljesítményében?

– Kedvező hatással volt mindkettőre, de nem szabad túldimenzionálni a jelentőségét. Maga az EU-elnökség, illetve annak hivatalos eseményei a szállodaszövetség felmérése szerint közvetlenül közel 40 ezer vendégéjszakát generáltak, ami szép szám, de még így is csak kevesebb, mint egy százaléka Budapest éves vendégéjszaka-számának. A soros elnökség „farvizén” megszervezett egyéb szakmai konferenciákkal, iparági kongresszusokkal és egyéb nem formálisan hozzá kapcsolódó rendezvényekkel együtt azonban már közel 100 ezer vendégéjszaka-többlet keletkezett az idei év első hat hónapjában, túlnyomórészt a fővárosban.

– Kiemelt hangsúlyt helyez a Magyar Turizmus Zrt. a különböző stratégiai együttműködésekre. Ezek közül melyeket tartja eddig a legsikeresebbnek?

– A konkrét számokat tekintve a Budapest Airporttal kötött együttműködés hozta eddig a legtöbb eredményt, a Légi Marketing Alap támogatásával együtt az idei első fél évben hat új járat indult Ferihegyen. Jelenleg is folynak a számítások azzal kapcsolatban, hogy ez hány pluszturistát hozott hazánkba. Továbbra is gőzerővel folynak a tárgyalások újabb légitársaságok idevonzásáról, remélem, az október elején megrendezendő World Routes világkonferencia után már konkrét, új járatnyitás(ok)ról szóló bejelentéseket tehetünk 2012-re vonatkozóan. De különösen gyümölcsöző volt a Hungaroringgel való együttműködés is, hiszen sikerült elérnünk, hogy a versenypályáján megjelenítsük a Magyar Turizmus Zrt. üzeneteit a Magyar Nagydíj ideje alatt, így eljuttatva azokat több millió tévénézőhöz világszerte.

– Várhatók-e újabb hasonló, stratégiai együttműködések a jövőben?

– Igen, folyamatosan keressük a lehetőségeket, cégeket, kapcsolódási pontokat. Nagy potenciált látunk ilyen kooperációkra a kulturális turizmus területén, elképzelhető például, hogy a Művészetek Palotájával, valamint a Budapesti Tavaszi Fesztivállal is együttműködünk a jövőben. De a sportturizmus, illetve a különböző sportrendezvények is komoly kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek magukban, itt például a futóversenyeket szervező Budapest Sportirodával várható a korábbinál szorosabb közös munka.

– Az előzetesen beígért 6,5 milliárd forintnál végül 1,3 milliárddal kevesebb, összesen 5,2 milliárd forint állami támogatást kapott az MT Zrt. a 2010-es évre. Mennyit tudtak így költeni külföldi reklámkampányokra, amit szintén prioritásként fogalmaztak meg a marketingtervükben?

– Mivel a zárolások következtében csökkent a költségvetésünk, körülbelül 4 milliárd forintnyi öszszeg maradt marketingtevékenységre. A kisebb támogatás elsősorban a külföldi kampányokat érintette, az ezekre szánt 1,5 milliárd helyett csupán néhány százmillió forintot tudunk erre költeni az idén. Ennek ellenére precedens nélküli volt az Eurosport és Eurosport 2 csatornán futott augusztusi kampányunk, amely világszerte 50 országban 280 millió elérést biztosított. Ilyenből kellene sokkal több, de az igazi nagy durranásra és masszív médiajelenlétre a nemzetközi porondon valószínűleg a jövő évig kell várni.

– Mindezek fényében mekkora állami hozzájárulással lenne elégedett 2012-re, a további várható költségvetési megszorítások fényében?

– A turizmusmarketingre, hazánk promóciójára fordított öszszeg olyan befektetés, amely gyakorlatilag már az adott évben többszörösen megtérül többletadóbevételek formájában. Bízom benne, hogy ezt a döntéshozók is felismerik, így, remélem, 2012-re megkapjuk az idei évre eredetileg jóváhagyott összeget. Ez esetben valóban kiemelkedő változások következhetnének be az ország turisztikai marketingjében, és ez visszaköszönne a vendégszámban is.