Világgazdaság Online

Megindult a munkahelyteremtés, a feldolgozóiparban és a szolgáltatások körében mérsékelt javulás állt be. Az ingatlanszektor is kezdte az élet jeleit mutatni, a fogyasztás élénkülése egy ideig tartósnak látszott. E néhány, kedvező adat ellenére azonban az USA növekedése gyenge, és 2012- ben a hosszú távú trend alatt marad. Az amerikai fogyasztók először is súlyos kihívásokkal szembesülnek, mind jövedelmük, mind a vagyoni helyzetük tekintetében, és korlátozza őket az adósságteher. A reálbérek stagnálása ellenére az elkölthető jövedelmek kismértékben növekedtek, részint az adócsökkentések, részint a jövedelemtranszfer következtében. Ez a helyzet azonban nem tartható, mert a jövedelem-újraelosztást csökkenteni és az adókat emelni kell, hogy meg lehessen fékezni a fiskális deficitet. A néhány hónappal ezelőtti állapotokhoz képest a legfrissebb fogyasztási adatok gyengülést mutatnak, az ünnepi kiskereskedelmi szezon éppen csak elviselhető volt.

A munkahelyteremtés ahhoz még mindig csekély, hogy lényeges hatással legyen, akár az állástalanságra, akár a bérekre. A munkanélküliségi ráta stabilizálásához is huzamosabb időn keresztül kellene havonta 150 ezer munkahelyet teremteni. A hoszszabb ideje állástalanok aránya eléri a munkanélküliek 40 százalékát, ez csökkenti az esélyeiket, hogy valaha is tisztességes foglalkoztatáshoz jussanak. A cégek ráadásul továbbra is keresik a bérköltségek csökkentésének útjait. A fogyasztást az erősödő egyenlőtlenség is fékezi, mert a jövedelmek aránya eltolódik a nagyobb fogyasztási határhajlandósággal rendelkezők (dolgozók és kevésbé vagyonosok) köréből, a nagyobb megtakarítási határhajlandóságot mutatók (nagyvállalatok és gazdag háztartások) irányába.

A beruházási (és lakásépítési) kiadások nemrég tapasztalt meglódulása szintén kifullad, mert komorak a 2012-es esztendőre szóló kilátások, lejárnak az adókedvezmények, a cégek pedig kivárnak. A kapacitáskihasználást emellett a végső kereslet elégtelensége is fékezi. Ahol mégis lesz állótőke-beruházás, ott azt sok helyen a bérköltségek megtakarításának szándékával hajtják végre, ami szintén hátráltatja a munkahelyteremtést.

Az ingatlanszektor a lassan hatodik évébe lépő recessziója folytán változatlanul kómára emlékeztető állapotban van. Az új lakások iránti kereslet a legutóbbi csúcsszinthez képest 80 százalékkal alacsonyabb szinten van. A jelzáloggal terhelt háztartások mintegy 40 százaléka (összesen 20 millió) esetében fordulhat elő, hogy a tartozás meghaladja az ingatlan értékét. Emiatt várhatóan tovább folytatódik a kilakoltatásoknak és az árak csökkenésének ördögi köre.

Mivel számos háztartást terhelnek hitelek, ezért a fogyasztói bizakodás gyenge marad.Tekintettel a lanyha belföldi keresletre, Amerika csak úgy tudna közelíteni a potenciális növekedési ütemhez, ha csökkentené a hatalmas kereskedelmi hiányt. A 2012-es esztendőben azonban a nettó export alakulása még viszszafogja a növekedést, a következő okok folytán: A dollárnak tovább kellene gyengülnie, ami azonban valószínűtlen, mert számos más jegybank is követte a Fed lépéseit a „mennyiségi enyhítés” néven ismert műveletekkel. Az euró várhatóan nyomás alatt marad, miközben Kína és más felzárkózó államok interveniálni fognak a valutájuk gyors felértékelődése ellen.

A többi fejlett állam, Kína és más felzárkózó térségek lassabb növekedése miatt gyengébb lesz a kereslet az amerikai export iránt.

Az olajárak várhatóan magas szinten állandósulnak, tekintettel a közel-keleti térségben rejlő geopolitikai kockázatokra, emiatt Amerika olajimportszámlája is magas marad.

Arra sem lehet számítani, hogy az amerikai gazdaságpolitika segítené a növekedést. Éppen ellenkezőleg, jelentős fiskális visszahúzó erő hat majd, mert a novemberi választások előtti politikai bénultság megakadályozza a hosszú távú államháztartási problémák napirendre tűzését.
Tekintettel az amerikai növekedés borús kilátásaira, a Fed várhatóan elindítja a mennyiségi enyhítés újabb fordulóját. Az intézmény azonban politikai korlátokba ütközik, ezért túl keveset fog tenni, és azt is túl későn ahhoz, hogy érdemben segíteni tudja a gazdaságot. A kamatmeghatározó bizottság (FOMC) tagjainak egy része amúgy is ellenzi a monetáris szigor további enyhítését. Így tehát a monetáris politika csak likviditási problémákkal tud foglalkozni, olyan időszakban, amikor a bankok máris úsznak a tartalékokban.

Különösen fontos, hogy az USA – és vele együtt számos más fejlett állam – továbbra is az adósságleépítési ciklus korai fázisában van, így hosszú időre lesz szükség a kiadások csökkentéséhez és a megtakarítások növeléséhez. Végezetül ott vannak a kockázatok, amelyek rendkívül óvatossá teszik a befektetőket, a nagyvállalatokat és a fogyasztókat. Az euróövezetben az adósság kényszerű átstrukturálásának vagy rosszabb esetben az övezet szétesésének veszélye rendszerszintű kockázatként van jelen. Az amerikai elnökválasztás mellett számolni kell az arab tavasz által támasztott geopolitikai kockázatokkal, egy Irán elleni konfrontáció veszélyeivel, az afganisztáni és pakisztáni instabilitással, az észak-koreai utódlás és a Kína élén várható vezetésváltás bizonytalanságaival, a globális növekedés lassulásának eshetőségével.

Ha figyelembe vesszük ezeket a kisebb és nagyobb kockázatokat, akkor láthatjuk, hogy a vállalkozásoknak, a fogyasztóknak és a befektetőknek minden okuk megvan a kivárásra és tétlenségre. A probléma mindezzel természetesen az, ha elég nagy számban rendezkednek be kivárásra és tétlenségre, akkor éppen annak esélyét növelik hatalmasra, amit el akarnak kerülni.
Copyright: Project Syndicate, 2011.
www.project-syndicate.org