Világgazdaság Online

Minapi sajtótájékoztatómat követően kétségbeesett vállalkozók telefonálnak, küldenek e-mailt problémáikról: nem értik, a sokéves banki kapcsolat, kamatfizetések ellenére mi történik. Bankjaik nem folyósítják a szerződésben szereplő hiteleiket, kiemelt kamatfelárat és indokolatlan bankköltségeket követelnek megállapodásaik ellenére, a céghitelek meghosszabbításához magánember kezességét követelik, és szerződésfelmondással fenyegetőznek. Igen, bankjaink visszaélnek helyzetükkel – miután nincs finanszírozási alternatívája a vállalkozónak, nincs konkurens finanszírozó.

De hát mi is történik? Szerződések soraira és sorközeire hivatkozó, jól fizetett és premizált banki alkalmazottak vállalkozások ezreinek életét lehetetlenítik el, miközben mi, vállalkozók, akik a munkánkat, vagyonunkat, időnket kockáztatjuk és áldozzuk fel, elveszítjük biztonságérzetünket és vállalkozási kedvünket. Már nemzetgazdasági szinten is mérhető károkat okoz a bankok válságkezelési stratégiája, miközben vállalkozók ezrei törvénytisztelő módon, önhibájukon kívül kerülnek lehetetlen helyzetbe, elveszítve tartalékaikat, vagyonukat, amely egy rossz gazdához (bankhoz) kerülve értéktelenedik el, és lesz a spekuláció martaléka. Nem a jogszerűséget vitatom – joga annyi van egy banknak, amennyit csak akar egy országban, ahol a pénzügyi kultúra hiányát kihasználva rabszolgasorsra ítéltek vállalkozásokat, magánembereket egyaránt.

De számoljunk együtt. Magyarország lakossága és vállalkozásai átlag feletti mértékben eladósodtak, rövid távú hitelekkel, amelyek két éven belül lejárnak. Bankjaink, miközben a pénz körforgását leállították, tehát alaptevékenységüket már rég feladták, spekulálnak, és a még mindig kiemelten magas és kényelmes kamatot biztosító MNB vagy anyabankjaik számláira utalják a vállalkozásokból kipréselt forintokat. A jegybank ezután „történelmi mélységűnek” nevezi azt a forintkamatot, amely elől a vállalkozók és magánemberek tömegesen menekülnek a devizahitelezésbe, majd elveszítik a vagyonukat a devizakockázatokon és kamatfizetéseken.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható