Világgazdaság Online

Kiemelkedtek ugyanakkor a mezőnyből a piaci alapon kínált forintlakáshitelek, amelyekért decemberben már évi majdnem 10 százalékos kamatokat kértek a pénzügyi szolgáltatók, holott néhány hónapja még a járulékos tételek túlnyomó részét is tartalmazó teljes hiteldíjmutató (THM) járt ezen a szinten.

A lakáshitelek drágulása – hasonlóan a többi kölcsönfajtához – persze önmagában egyáltalán nem lehet meglepő, hiszen tavaly a jegybanki irányadó ráta több mint egy százalékponttal emelkedett, a bankoknak pedig követniük kellett a piaci folyamatokat. Az átlagot meghaladó dráguláshoz viszont hozzájárult a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése is: a visszafizetéshez immár forintban felvett kiváltó hiteleket ugyanis az év végén már csak drágán lehetett igényelni, újabb mellékhatást generálva ezzel a devizaadósok gondjaira gyors megoldást nyújtani hivatott orvosságnál.

Az emelkedő kamatok hatását pedig azok is nyilvánvalóan megérzik majd, akik piaci alapon vettek fel a közelmúltban forintlakáshitelt, számukra ugyanis a következő kamatfordulónál máris szépen emelkedik majd a havi törlesztőrészlet. Ezt csak akkor úszhatják meg, ha annak idején hajlandók voltak kifizetni a hosszabb (többéves) kamatperiódusért kért felárat.

Mindezek tükrében nincsenek túl könnyű helyzetben azok, akik most kívánnak piaci alapon lakáshitelt felvenni Magyarországon: a körülmények gyors javulására – és ezen keresztül a piaci kamatok érezhető csökkenésére – pedig több okból is kevés az esély. A nagyon alacsony, mindössze havi néhány tízmilliárd forintos új kihelyezést produkáló lakáshitelpiac számára így ismét csak az állami támogatások jelenthetnek némi húzóerőt, akár a lakás-takarékpénztárakon, akár a majdan bevezetendő, új támogatott forinthitelen keresztül.