Világgazdaság Online

A cloud computingot sokféleképpen definiálják. A mi olvasatunkban a felhőalapú szolgáltatás egy olyan üzleti és technológiai modell, amely lehetővé teszi, hogy bárhonnan, igény szerint hozzá lehessen férni különböző megosztott, konfigurálható, rugalmas és dinamikusan skálázható számítási erőforrásokhoz többnyire az interneten keresztül, amelyeket minimális erőfeszítéssel, könnyen lehet tartalékolni, rendelkezésre bocsátani és elérni.

Többféle telepítési és szolgáltatási formái léteznek. Így felhőszolgáltató lehet a Microsoft, a Google vagy az Amazon, amelyek nyilvános szolgáltatásokat kínálnak, de természetesen egy vállalat önmaga is lehet cloudszolgáltató, ha belső ügyfelei felé szolgáltat egy saját adatközpontból magán-felhőszolgáltatásokat. A definíciók sokasága azt sejteti, sokféle felhő létezik. Rengeteg különböző szolgáltatás van, amelyek különböző jellemzőkkel rendelkeznek és persze különböző összegekbe kerülnek. A szolgáltatások sűrűjében nehéz a megfelelő utat megtalálni.

Ehhez hozzáadódik az is, hogy a Gartner és az IDC előrejelzései alapján a jövő egyre több felhőt fúj majd a felhasználók fölé. A IDC ugyanis többek között azt állítja, hogy 2012-ben az újonnan fejlesztett és forgalomba hozott alkalmazások 80 százalékát cloud platformra fejlesztik ki. Amennyiben ez teljesül, könnyű belegondolni, hogy hosszú távon előbb-utóbb eltűnnek majd a nem felhőalapú alkalmazások, és a vállalatok valamilyen formában biztos, hogy kapcsolatba kerülnek ezzel a szolgáltatással.

A felhő terjedése jól mérhető az adatforgalom arányával is. A Cisco 2011-ben közzétett Global Cloud Index tanulmánya az adatközponti forgalom feltételezhető változásait vizsgálta. Jelenleg a felhőhöz kapcsolható adatforgalom az adatközpontok összforgalmának 11 százalékát teszi ki. Mindez azonban elenyésző a 2015-re prognosztizált 1,6 zettabyte-os adatforgalomhoz, amely a jelenlegi tizenkétszerese lesz. Mindezt úgy, hogy ez az adatközpontok összforgalmának 33 százalékát teszi majd ki.

Egy másik hasonlóan jelentős súllyal rendelkező kijelentés a Gartnertől, hogy 2016-ra a vállalatoknak várhatóan 40 százaléka független tesztek eredményétől teszi függővé az adott nyilvános felhőszolgáltatás használatát. Ez persze nemcsak azt jelenti, hogy megnövekszik a harmadik fél által kiállított certifikációknak a száma, hanem attól függően alakulnak majd a vállalati biztosítási díjak, hogy mennyire biztonságosnak tekintett az adott felhő. Gondoljunk csak azokra a leállásokra, amelyek 2011 augusztusában az Amazon és a Microsoft dublini adatközpontjait ért villámcsapás miatt történtek. A kérdés persze, hogy miként viszonyul ezekhez a globális trendekhez az európai, illetve a hazai piac.
A PwC 2011-es globális IT- outsourcing és cloud computing felmérése érdekes eredményeket mutat.

A globális eredményekhez viszonyítva ugyanis Európában kevésbé kockázatérzékenyek az emberek a felhővel szemben. A gyakran emlegetett biztonsági aggályokat ugyanis Európában csak a válaszadók alig több mint 50 százaléka találta egy ötszintű skálán 4-es és 5-ös szintű kockázatnak (1: minimális kockázat, 5: extrém magas kockázat). Világszinten ez az érték több mint 60 százalék volt. Hasonlóképpen alacsonyabb kockázatúnak ítélték meg Európában az adat- és rendszerintegrációs, illetve a szolgáltatási szintű szerződésekből (SLA) fakadó kockázatokat is. Németországban külön felmérést készített a PwC a kkv-szektorban a cloud computingról.

A válaszadók 93 százaléka állította azt, hogy a használt felhőszolgáltatások részben vagy teljesen kielégítették az igényeiket, míg pusztán 7 százalék volt elégedetlen. A kihívások is egyértelműen kirajzolódtak, hiszen a szkeptikusok 70 százaléka állította, hogy biztonsági okok miatt nem használja a felhőt. A válaszadók 42 százalékának állítása szintén fontos dologra hívja fel a figyelmet. A piacot ők ugyanis túl komplexnek találják ahhoz, hogy meg tudják hozni a döntéseiket a megfelelő szolgáltatás mellett.

Ez utóbbi problémára természetesen a piac igyekszik válaszokat adni. Elég pusztán az SAP 3,4 millárd dolláros akvizíciójára gondolni, amikor is a világ piacvezető vállalatirányítási szoftverét gyártó óriás felvásárolta a kaliforniai SuccessFactorst. Ahogy Bill McDermott, az SAP társ-vezérigazgatója kommentálta: „A felhő az SAP jövőbeli növekedésének egy központi eleme.” A nagy szoftvergyártók is igyekszenek konszolidálni cloud computing termékeiket, szolgáltatásaikat. Így tesz az IBM, a Microsoft, a VMware és a Google is. Egy biztos, a hazai vállalatok egyelőre csak kóstolgatják a felhő kínálta lehetőségeket.

A magyar felhő ugyanis még nem túl nagy. Az IDC hazai elemzése szerint a felhőszolgáltatások piaca Magyarországon 1,6 milliárd forintot tett ki, amelyben a nyilvános és magán-felhőszolgáltatások is szerepeltek. Természetesen agilis tervekben nincs hiány. A Navigátor 2012 végéig 1000 új felhasználót szeretne kiszolgálni, és mintegy 100 millió forintos pluszárbevételre számít. A Synergon új stratégiai irányának tekinti a cloud computingot, hiszen a saját magukon történt tesztelés annyira jól sikerült, hogy el is kezdték annak értékesítését.

A felhők tehát egyre nagyobbak lehetnek hazánk felett is. Az ügyfelek által támasztott kihívásoknak egyre inkább igyekszik megfelelni a hazai piac. Az ügyfelek is egyre nyitottabbak, és keresik a lehetőségeket, hogy miképp lehetne lefaragni a költségeket, illetve a legmegfelelőbb megoldást választani a komplex palettából. A szolgáltatások sűrűjében a tanácsadó cégek igyekeznek utat vágni és függetlenül értékelni a kínált megoldásokat. Nem lesz könnyű, hiszen a több felhő több kockázatot is rejt magában.